A "Biblia " név a görög biblion szó többes száma.A biblion szó jelentése :könyvtekercs.
A biblosz szóból származik,amely eredetileg az egyiptomi papiruszt,az ókorban használt
anyagot jelölte.A Biblia jelentése tehát:könyvek.Az I.sz. II.századtól fogva kezdték 
ezt a nevet a keresztények Istentől ihletettnek vallott iratgyüjteményükre alkalmazni.
Az Ószövetségben egyedül Dániel próféta nevezi "könyvek"-nek a szent iratok gyüjteményét.
Az egyszerű név találóan fejezi ki,hogy ennek a könyvnek a rendkívülisége nem külső,emberi
formában van:könyveket,látszatra más emberi művekhez hasonló írásokat tartalmaz.A Bibliát
nevezik egyszerűen Írásnak,Írásoknak is.Jézus és az Újszövetség írói is használják ezt az
elnevezést.Továbbá nevezik Isten Igéjének,Szentírásnak,Könyvek Könyvének is.Az Isten Igéje
elnevezés a Szentírásból származik:Isten a prófétákon keresztül közölt kinyilatkoztatásának
megkülönböztető jelölésre szolgál.Ugyancsak a Szentírásból származik az "Úr könyve" név is,
ami igen kifejező és jelentőségteljes.Eszerint a Biblia "Isten Könyve" az embereknek.
A Biblia két forészbol áll:Ó-és Újszövetségbol vagy Ó-és Újtestamentomból.A latin "testamen-
tum" elnevezést a Vulgata (a Biblia latin nyelvu fordítása) nyomán használják.Közérthetobb az
Ó-és Újszövetség megjelölést alkalmazni,mivel nem végrendeletrol van szó,amit a "testamentum"
szó elsodlegesen sugall,hanem Isten Izráéllel és a keresztény egyházzal kötött szövetségérol.
Ugyanakkor a testamentum elnevezésnek is van értelme.Azt fejezi ki,hogy ezek az Írások szent
hagyatékok,akár Izráelre vagy az oskeresztény egyházra gondolunk,akár pedig Isten meghagyatko-
zásának értelmezzük a kifejezést.Az Ószövetség az Izráel népével kötött szövetség keretein be-
lül adott kinyilatkozásokat (Isten cselekedeteit és prófétái által közölt üzeneteit) örökíti
meg.Az Újszövetség a keresztény egyházzal kötött szövetség keretein belül közölt kinyilatkozá-
sokat (Jézus életét,az osegyház tapasztalatait,az apostoli tanításokat,az egyház további útjára
vonatkozó jövendöléseket) tartalmazza.Az Ószövetség 39,az Újszövetség 27 iratot tartalmaz,amelyek
mintegy 1500 esztendo folyamán az i.sz.elotti XV.századtól kb. i.e.400-ig Izráel népe körében ,és
az i.sz.I.századában az oskeresztény egyház körében keletkeztek.