A karácsony a Megváltó születésének ideje,az egyik legnagyobb ünnepe † a kereszténységnek,de az év legemlékezetesebbnapja az európai kultúrában felnövekedett nem hívõ embereknek is.Az ember számára a karácsony elsõsorban Isten közelségét jelenti.Azt,hogy olyan Istenben hiszünk,aki nemcsak megszólított bennünket,hanem eljött közénk.Egy lett közülünk,emberré lett.Ezt a nagy titkot ünnepeljük karácsonykor,és az a romantika,ami körülveszi ezt az ünnepet,ennek a titoknak a lebontása,kifejtése a hétköznapi ember számára.Nyilván nem annyira hitigazságokat elemzünk ezen a napon,hanem Istennek azt a hozzánk lehajló szeretetét fogadjuk,amivel körülvesz bennünket.Isten szeretete abban mutatkozik meg,hogy egyszülött fiát ajándékozta oda a világnak,és mi befogadjuk őt.Ebből fakad az öröm karácsonykor,amikor egymás iránti szeretetünket úgy mutatjuk meg,hogy a közvetlen hozzátartozóinkat megajándékozzuk,Isten ajándékozását követve.A szereteben mindíg Isten van jelen.Karácsony üzenete:Isten ember."Ímé szűz fogan méhében és szűl fiat,és annak nevét Immanuelnek nevezik,ami azt jelenti:Velünk az Isten-szól Máté evangéliuma 1.részének 23.verse.A keresztény hagyományban a karácsony Jézus születésének ünnepe.A Megváltó születésnapja a téli napforduló idejére esik,amiről az emberek nagyon régóta megemlékeznek.Az ünnepnek abban is szerepe van,hogy a téltől elcsigázott emberbe reménységet,hitet öntsön.Így könnyebben viseljük el az időt a tavasz beköszöntééig.A mai értelemben vett keresztény karácsonyról a IV.századtól emlékezünk meg,Jézus születésének napja eredetileg december 25.Előestéje,azaz vigíliája december 24.-e,szenteste.26-a az ünnep másnapja.

A karácsonyi üzenet mindenkihez szól.Arról,hogy egyszer a Földre érkezett az Úr,hogy elvegye a világ bûneit és magához ölelje szeretetében a megváltott emberiséget.Ennek a szeretetnek a visszatükrözôdése a mi karácsonyi ünnepünk.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

<

Az advent,a karácsonyt megelőző négy hét,a karácsony bevezetője,neve a latin adventus szóból származik,annyit jelent,hogy eljövetel,megér- kezés.Az első keresztények számára a győztes uralkodó Krisztus volt,s az adventus Domini,az Úr érkezése,Krisztus visszajövetelét jelentette. Történetileg az advent aspektusa Krisztus visszavárása győztes uralkodóként.Aztán a keresztény egyház története során a négyszázas években rögzült a karácsony ünnepe,december 25.-re,és ekkor alakult ki Krisztus születése ünnepének az előkészítése ugyanúgy,ahogy a húsvét előtt hat hétig böjtöltek és intenzíven foglalkoznak Krisztus szenvedésével.Az advent második szempontja Krisztus születésének ünnepére,a kará- csonyra való fölkészülés.Ehhez még két aspektus járult a későbbiek során,amelyeket III.Ince pápánál olvashatunk először 1200 körül.Ő említi,hogy az első adventi vasárnapon gondoljunk arra,hogy Krisztus megérkezett hozzánk testben.A második adventi vasárnapon arra,hogy megtérésünk alkalmával megérkezik a szívünkbe.A harmadik adventi vasárnapon gondoljunk arra,hogy halálunk óráján értünk jön Krisztus,és a negyedik adventi vasárnapon arra,hogy visszajön ítélni élőket és holtakat.Tehát az advent mindenképpen a várakozás,az előkészület ideje.A nagy üzenetet a karácsony hordozza,hogy Isten szeretete testet öltött Krisztusban,és Krisztus itt van közöttünk lélekben,befogadhatjuk az életünkbe,és egyszer eljön ítélni élőket és holtakat.Krisztus jövetele a tulajdonképpeni nagy üzenet,tehát ő azokhoz érkezik meg,akik várják. Az advent alkalom erre,hogy a Krisztussal való kapcsolatunkat fölvegyük,vagy megerősítsük.A hangsúly a lelki jellegén van,amikor többet foglalkozhatunk magunkkal és szeretteinkkel,így várva a karácsonyt.A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila(viola),mely a bûnbánatot,a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi.Advent harmadik vasárnapján,örömvasárnap (gaudete vasárnap) az Ùr eljövetelének közelségét ünneplik;e nap liturgikus színe a rózsaszín.Az egész idôszakban dísztelen a templomi oltár,az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik.Elterjedt szokás az adventi hétköznapokon hajnali (rorate) misét tartani.A szertartásokon különös hangsúlyt kap Szûz Mária tisztelete és a karácsonyi várakozás.

Erdõ Péter : " Advent a Krisztusra várakozás ideje,amikor fel kell szítanunk magunkban a hit és a szeretet lángját."

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Adventi koszorú :az adventi ünnepekre az emberek koszorút fontak vesszőből és fenyőágakból,amelyet arany és piros színű szalaggal díszítet- tek.Minden egyes szín,forma sajátos jelentést hordozott.A koszorút,a kört az örökkévalóság jelképének vélték.A zöld a termés színe volt,a piros az életé,az arany és a sárga a fényé.A négy gyertya négy fogalmat szimbolizál:hit,remény,szeretet,öröm.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"Küzdjünk magunkkal a csendért,hogy meghallhassuk az angyalok örömhírét,mint hajdan a pásztorok a betlehemi éjszakában.Ne zaklatott idegrendszerünk pillanatnyi indulatai szerint éljünk,hanem határozottan és szelíden kövessük Isten akaratát."

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"Szimbolikus és felemelő dolog a karácsonyi ajándékozás.A család közössége felvillant valamit a Szent Család szeretetének melegéből,és szeretetközössége,melynek Krisztus is része,legszebb pillanataiban az örök boldogság előíze.És az igazi karácsonyi ünneplésben mindíg ott vannak a gyerekek:a gyermek Jézus a betlehem közép- pontjában,a saját gyermekkori énünk,az emlékeink,a gyermeki örömünk,és főleg a mostani gyermekek,akiknek a jelenléte a családban jelzi a hitet és a reményt,tanúsítja,hordozza,viszonozza a szeretetet.XVI.Benedek pápa írja:"Amikor az ember önzését,gőgjét,kényelmét az igazság követelményei fölé helyezi,ennek eredménye nem lehet más,mint hogy fejtetőre áll:amit imád,többé nem Isten,akit egyedül illet meg imádás;az elképzelés,a látszat,az éppen aktuális vélemény eluralkodik az emberen."Nagy ünnepeink kapcsán érezzük a változását annak,hogy visszataláljunk Krisztushoz.Hogy megtaláljuk benne az isteni Igazságot,hogy találkozzunk benne azzal az isteni szeretettel,amelyet Karácsonykor ünneplünk,és hogy magunk is átalakuljunk mintájára,részesüljünk az ő teljességéből.A Karácsony titka emberségünk legmélyét szólítja meg,azt a szintet,ahol akaratlanul is egyek vagyunk minden emberi lénnyel,ahol Istennel találkozunk."

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"Tényleges életünk meghatározó része túlságosan is hétköznapi lehet,de Jézus meg- születése óta nem vagyunk egyedül...A betlehemi éjszaka,Jézus születése óta minden újszülöttben ott rejlik a jobb világ lehetősége."

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"A Béke Krisztus személyével azonos,akit Isten az emberiségnek ajándékozott,,amikor elküldte a Földre.Nem tűnt el a világból a háború,az igazságtalanság,a cselszövés és a romlott beszéd,ám Isten országa a hívőkben lakozik,amely csendben fejlődik ki,és az idők végén,Krisztus második eljövetelekor megnyilvánul az egész em- beriség előtt.A karácsony feladata egy egész életre szóló küldetés a keresztények számára,mert ahogy Isten elküldte fiát a világra,hogy az emberek bűnöktől való szabadulását és az üdvösséget hozza el,úgy kell a benne hívőknek mutatni Krisz- tus küldetését embertársaik számára.A karácsonyi ajándékozás nemcsak örömszerzés forrása,hanem Isten szeretetének jelképe, amellyel az emberiségnek ajándékozta saját fiát."

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"A régi betlehemi történet a mi életünket változtatja meg,ezért van a karácsonyi öröm."

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"Azt ünnepeljük karácsonykor, hogy az Isten emberré lett, megszületett közöttünk. Ezzel áttöri az emberi lényünknek a határait, és fölemel bennünket az örökkévalóság perspektívájába. Értelmet, értéket ad a történelemnek és minden egyes ember életének. Ez az, ami miatt a karácsony a legkedvesebb ünnepe a családoknak, a közösségeknek. "

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"Ezen az órán hálával telve csatlakozunk mindannyian az évszázadok énekléséhez, amely egyesíti az eget a Földdel, az angyalokat az emberekkel. Add Urunk, hogy minél többen csatlakozhassunk hozzád a szeretetben, és váljunk a béke embereivé!"

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"A karácsony különös fénnyel világítja meg a családot is. Jézus családban akart születni. Családban akart nevelkedni. Ez a legalapvetobb, a legfontosabb emberi közösség. Itt tanuljuk meg, hogy bízhatunk egymásban, itt tanulunk meg egymásra ráfigyelni, itt leszünk képesek egymást elfogadni is.Jézus nem elégedett meg azzal, hogy nagylelku adakozó módjára szeressen minket. O sorsközösséget vállalt velünk. Elfogadta értünk még a szenvedést és a halált is. Születésének, megtestesülésének titka eltölt minket szeretettel. Bizonyosságot önt belénk arról, hogy megszabadulunk, hogy üdvözülünk, hogy örökre boldogok leszünk."

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

XVI.Benedek pápa 2011 karácsonyának éjféli miséjén:

"Át kell látniuk ezen idoszak csillogó kirakatain, hogy mögötte észrevegyék a gyermeket a betlehemi jászolban, mert így ismerhetik fel a valódi örömöt és az igazi fényt."

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"Az a hivatásunk, hogy vigyük el a karácsonyt mindenhová, vigyük el mindenfelé a világban. Tovább kell adni Isten szeretetének igazságát és örömét az egész világnaka karácsony örömhíre "Isten emberszeretetének igazsága", a megtestesülés és az ember szabadulásának titka.A hit évében vegyük észre, hogy mindannyian küldöttek vagyunk, akárcsak Jézus születésének történetében az angyalok és a pásztorok.Az angyalok Isten küldötteiként fedték fel az újszülött kilétét, az angyali üzenet pedig elmondja azt is, hogy ki született: a Megváltó, Krisztus, az Úr, s ezek mind a Felkent, a Messiás, "a várva várt Szabadító elnevezései". Az angyali üzenetben "egyetlen Szabadítóról van szó, aki nem gyoztes hadvezér, hanem a betlehemi gyermek", a Felkent, a Messiás cím pedig az üzenetben egyértelmuvé teszi, hogy itt arról az eljövendorol van szó, akire a választott nép várakozik.Karácsony szentestéjének lényege, hogy ezen a napon született Jézus, mert elérkezett a végso ido, amelyet az ószövetségi próféták megígértek.A karácsony mindennél jobban kötelez arra is, hogy észre vegyük "minden egyszeru, szegény emberben magát Krisztust, aki nálunk keresi a szállást. Ha pedig minket nem méltatnak figyelemre, döbbenjünk rá, hogy ebben is Jézus társai vagyunk. Egyszeruek a világ elott, de Isten örömhírének hordozói.A szabadulás, amit Jézus hozott, nem csupán valami általános jó hír, hanem közvetlenül hozzánk szól, minket tesz szabaddá. Mert szabad ember az, akinek lehetosége van rá, hogy értékeket valósítson meg, akinek lehetosége van arra, hogy jó és értelmes dologra használja az életét. Életünk legnagyobb esélye az örök boldogság, ha erre Krisztus lehetoséget hozott nekünk, akkor miénk a legnagyobb szabadság, akkor mindig van értelme az életünknek. "

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"A karácsony jó alkalom arra, hogy olvassuk az evangéliumot, hogy megismerjük Jézust, és nemcsak a jászol kisdedjét, hanem Ôt is, akiben felismerjük az emberré lett Istent. Hozzátette:a keresztények az evangéliumból ösztönzést merítenek hétköznapi életükhöz, bármilyen területen dolgoznak. Fõként ha a világ gazdasági ügyeivel foglalkoznak, a parlamentben vagy pénzügyben, a bankbörzén."

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"Az új evangelizáció küldetését Isten szelídségével lehet teljesíteni.Ezt hirdeti a pápa egyszerû kedvessége és minden önzetlen segítség.Ne azt keressük, hogy mit kaphatunk, hanem hogy miként tudunk másnak adni, segíteni, örömet szerezni.Ha nem térünk le errõl az útról, a mai este szelíd békéje hatalmába keríti egész életünket és biztosan boldog lesz nekünk is a karácsonyunk.A mi családjainkat is, a mi közösségeinket is Krisztus kapcsolja egybe, õ gyujti össze szeretetben a népeket, õ az, akinek gondja van mindenkire.Isten szelídségével, és teljes bizalommal az o mérhetetlen bölcsességében és szeretetében lehet teljesíteni, ezt pedig sugározni kell minden ember felé.A templomokban, utcákon, tereken, valamint az otthon felállított betlehemek látványa sötét háttérbõl ragyog elõ, a fény forrása, a fény középpontja maga Jézus. Ô fogja össze, õ hozza létre a szent családot, az õ nevelésére mond igent Szûz Mária és Szent József is, az iránta való aggódó szeretet kíséri majd a szent család életét.Istent nem kötik az anyagvilág korlátai, õ túl van az idõn és a téren.Isten bensoséges szeretetével titokzatos módon, a természet törvényeinek alkotójaként tartja fenn és kormányozza a mindenséget. Ô az Úr, aki gyenge lesz köztünk és kiszolgáltatott. Elfogadja Mária és József szeretetét, a pásztorok és a bölcsek hódolatát. Vacogó újszülöttként oltalmat talál a betlehemi istálló melegében. Ô, aki a világ megorzoje és oltalmazója. A bíboros emlékeztetett arra: a próféták jövendölték a Messiásról, hogy õ lesz a béke fejedelme, hogy õ maga lesz a béke. Krisztus születésének körülményei megmutatják, hogy milyen uralkodó is az Isten. Nem hatalmaskodik, nem fitogtatja az erejét. Az õ mérhetetlen fensõbbsége a gyöngeségben is érvényesül. Ilyen Isten született közénk Betlehemben.Ha Krisztus követõi vagyunk, Szent Pállal elmondhatjuk: amikor gyönge vagyok, akkor vagyok erõs.Ma született nektek az Üdvözíto Dávid városában. O a Messiás és az Úr. Ez lesz a jel: kisdedet találtok pólyába takarva, jászolba fektetve” (Lk 2,11-12). Ez az angyalok énekének nagy örömhíre karácsony éjszakáján. Ez az üzenet mondja ki a mai ünnep lényegét. Ma született. A várakozás idoszaka lejárt. Elérkezett a végso ido, amelyet az ószövetségi próféták megígértek. Az az ido, amelyrol majd Jézus a názáreti zsinagógában ezt mondja: „Ma beteljesedett az Írás, amit az imént hallottatok” (Lk 4,21). Akkor, ott Jézus Izajás könyvébol olvassa a jövendölést: „Az Úr Lelke van rajtam, azért kent fel engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek. Elküldött, hogy hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabadon bocsássam az elnyomottakat és hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét” (Lk 4,18-19). Ez a szabadulás, ez a kegyelem érkezett el Krisztus születésében. Nekünk tehát az a hivatásunk, hogy vigyük el a karácsonyt mindenhová a világban, hogy legyünk a Jézussal beköszöntött új idok hordozói.Az angyali szózatban nemcsak az hangzik el, hogy ma született az Üdvözíto, hanem az is, hogy nektek. Ez a nektek a pásztorokhoz szól, de az egész néphez is, amely hosszú nemzedékek óta várta a Megváltót (Lk 2,11; vö. 2,10). A szabadulás, amit Jézus hozott, nem csupán valami általános jó hír, hanem közvetlenül hozzánk szól, minket tesz szabaddá.."

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"Népek és egyének mindannyian úton vagyunk, s körülöttünk és bennünk is egyaránt van fény és sötétség is.Egymást váltják a fény és sötétség, a hûség és hûtlenség, az engedelmesség és lázadás pillanatai.A népek a fényben Isten felé zarándokolnak, a sötétségben útjukat veszítik.Ha a büszkeség, hazugság, saját érdekeink keresése kerekedik felül, akkor a sötétség száll le ránk...A pásztorok látták meg elsôként Jézust, mivel az utolsók, a kiközösítettek között voltak."Ferenc pápa a szentmise kezdetén az oltárnál levõ jászolban helyezte el a gyermek Jézus szobrát. A mise végén a szobrot kézbe vette és a Szent Péter-bazilikában felállított betlehemhez vitte..

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"Jézus értünk jött, mert az elveszett bárány maga az emberiség.De ha elveszettek vagyunk - tette hozzá a bíboros -, akkor létezik a megtalálás, akkor nem céltalan ösvényen bolyongunk, hanem van egy otthon, ahol várnak ránk, egy otthon, ahová örömmel visz minket haza Krisztus, ha engedjük, hogy megtaláljon.Nem véletlen, hogy Jézus születésének örömhírével az angyal nem a papokhoz és az írástudókhoz megy, hanem a pásztorokhoz, akik a nyáj mellett virrasztanak a betlehemi éjszakában. A pásztorok nem a szent iratok tudós magyarázói - mondta a bíboros -, és aligha ismerik a Messiás eljöttével kapcsolatos számításokat. De hallgatják az éjszaka csendjét, figyelik a csillagokat: látnak és hallanak. Jóval élesebben, mint a mai emberek a városok zajában.A hozzánk közeledő Isten az egyszerű, elemi, alapvető dolgokra figyelő emberhez szól". A pásztorok pedig sietve adják tovább az angyaloktól kapott örömhírt: "ma született nekünk az Üdvözítő".  Erdő Péter utalt rá, hogy a betlehemi pásztorok alakjában megjelenik a jövendő lelkipásztorok képe is. Úgy fogalmazott: "elmondani mindenkinek az örömhírt és dicsőíteni az Istent: ez az apostolok küldetése, ez a papok különleges hivatása, és erre indítja a Szentlélek a világi hívőket is."

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

""Jézus születésének fényét az egyszeru emberek látták meg, ok voltak képesek befogadni az isteni üzenetet. A fényt nem látták meg az önteltek, gogösek, azok, akik a törvényeket saját személyükre szabják és önmagukba zárkóznak."Újdonságnak számított a Vatikán történetében, hogy a mise végén Ferenc pápa karjába vette a gyermek Jézus szobrát, a gyermekek kíséretében végigvonulva a fõhajón a bazilika bejáratánál felállított betlehemig vitte, ott a jászolba fektették..

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"Jézus születésének titka elárulja az ember hivatását. Arra születünk, hogy mi is bekapcsolódjunk az isteni élet és szeretet közösségébe. Jézus mutatja meg, hogy felismerhetjük és szerethetjük õt minden gyermekben, minden magányos, beteg, szegény emberben és mindenkiben, akivel életünk során találkozunk.Az egyház közössége azt az emléket is õrzi, hogy Jézus éjfélkor született. A legõsibb keresztény emlékeket idézi tehát a pásztorjáték, amely az álmukból felriadó pásztorokról beszél. Az éjféli születés hagyományára emlékezünk azzal is, hogy karácsonykor évrõl-évre éjféli szentmisét tartunk."

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"A gyermek Jézus a világ szegénységében egy istállóban, jászolban született meg, mert neki és családjának nem jutott hely szállodában.A fogyasztástól, élvezetektõl, bõségtõl, luxustól, sekélyességtol és önimádattól gyakran megrészegült társadalmakban Jézus születése józan, egyszerû, kiegyensúlyozott, következetes magatartásra int, amely képes meglátni a lényeget." A mise elején népviseletbe öltözött gyerekek helyeztek el virágokat a gyermek Jézus oltárnál lévõ szobrához. A mise végén Ferenc pápa a szobrot a gyerekek kíséretében a bazilikában felállított betlehemben helyezte el.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"Jézus, a gyõztes hadvezérként, királyként várt megváltó azért lépett gyönge gyermekként a világba, mert az emberlét teljességét akarta elfogadni annak minden gyöngeségével. Vállalni akarta azt a kockázatot is, hogy nekünk, embereknek szükségünk van egymás segítségére és szeretetére.Krisztus második eljövetele a kereszténység számára ugyanúgy a történelmet értelmezõ nagy esemény, mint a betlehemi gyermek megszületése. Amikor majd Jézus újra eljön, hogy irgalmas és mindenható bíróként megvonja a világtörténelem mérlegét, minden a helyére kerül. Jézus ereje és világossága rendet rak a történelemben: meglesz a helyük a gaztetteknek és a szenvedésnek, a jóságnak és az el nem ismert értékeknek is. Elrendezi majd az emberiség minden szépségét és gyengeségét, erényét és hibáját, és ezzel összefogja az egész emberi közösséget."

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"Miként Betlehem pásztorainak, úgy nekünk is teljenek el a szemeink rácsodálkozással, amikor a Gyermek Jézust, az Isten Fiát szemléljük."..."Karácsony misztériuma, ami fény és öröm, megszólít és megrendít, mivel egyszerre a remény és a szomorúság misztériuma. Magán hordozza a szomorúság illatát, lévén hogy nem fogadták be a szeretetet, az életet pedig szemétkosárba dobták. Így esett ez Józseffel és Máriával, akik zárt ajtókra találtak, és jászolba helyezték Jézust, „mert nem kaptak helyet a szálláson” (v. 7). Jézus egyesek által visszautasítva és sokak közönyössége közepette született meg. Ma is itt él közöttünk ez a közönyösség, amikor karácsony olyan ünneppé válik, aminek mi vagyunk a fõszereplõi, és nem Õ; amikor a kirakatok fényözöne árnyékba borítja Isten világosságát; amikor megveszünk az ajándékokért, de érzéketlenek maradunk a kirekesztettekkel szemben."..."Jézusban megízleljük majd az igazi karácsony szellemét: annak szépségét, hogy Isten szeret minket. Máriával és Józseffel együtt vagyunk a jászol elõtt, azelõtt a Jézus elõtt, aki életemért adott kenyérként születik. Szemléljük az õ alázatos és végtelen szeretetét, mondjunk köszönetet neki: köszönöm, hogy mindezt megtetted értem.".

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"Jézus születése az egész emberi életet értelmezô, átható örömhír, amely minden élethelyzetben reményt ad.A keresztények hite abban teljesedik ki, hogy az emberrel sorsközösséget vállaló Isten szeretete erôsebb, mint a halál, ez az, ami a kereszténységet optimista világnézetté teszi."A király megváltoztatta külsejét és harcba szállt.” (vö. 1Kir 22, 30) A mai ünnep dicsôségéhez nagyon is illenek az Ószövetségnek ezek a szavai. Mert Jézus Krisztus, aki már a teremtésben közremûködött, mint második isteni személy, és ott volt akkor is, amikor az elsô ember megjelent a földön, megváltoztatta külsejét, hogy megváltónk lehessen. Úgy születik a világba, mint idegen környezetbe, hajléktalan gyerekként, elhagyott istállóban, hideg éjszakában (vö. Lk 2,8). Pedig övé az egész világ, hisz Isten ô, aki mindenek fölött áll, mindent átjár, és mindenben benne van (vö. Ef 4,6). Azért jön, hogy megszabadítson minket a gonosz hatalmából, akit maga Jézus is e világ fejedelmének nevez (vö. Jn 12, 31), és aki a másén, az Isten szép világán akar uralkodni. Ezért hát a betlehemi Gyermek, mint küzdelemre kész harcos érkezik a világba. A mohácsi vész elôtt élt nagy ferences hitszónok, Laskai Osvát szerint ennek a harcnak három nagy üzenete van. Elôször a küzdelemre kész Istenember kiválósága, másodszor a neki ellenálló gonosz tehetetlensége, harmadszor pedig a betlehemi Gyermek gyôzelme."

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"Betlehemben Szûz Máriától megszületett Jézus. Nem emberi akaratból született, hanem az Atyaisten szeretetajándékaként, aki „úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen” (Jn 3,16). Ez az esemény ma megújul az idôben zarándokló Egyházban: a karácsonyi liturgiában a keresztény nép hite újraéli az eljövô Isten misztériumát, aki magára veszi halandó testünket, aki kicsinnyé és szegénnyé lesz, hogy megmentsen minket. Ez pedig meghatottsággal tölt el minket, mivel oly nagy a mi Atyánk gyöngédsége. Mária és József után elsôként a betlehemi pásztorok látták meg az Üdvözítô alázatos dicsôségét. Felismerték a jelet, amelyet az angyalok hirdettek meg nekik, és imádták a Gyermeket. Ezek az alázatos, ám virrasztó emberek példát nyújtanak minden kor hívôinek, akik szemközt Jézus misztériumával nem botránkoznak meg szegénységén, hanem Máriához hasonlóan bíznak Isten szavában, és egyszerû szemmel szemlélik az ô dicsôségét. A testté lett Ige misztériumával szemközt a keresztények a világ minden részén János evangélista szavaival megvallják: „Láttuk dicsôségét, az Atya egyszülött Fiának dicsôségét, akit kegyelem és igazság tölt be” (Jn 1,14).".

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"Jézus születésének elbeszélésében Lukács evangéliuma elmondja, hogy Augustus császár rendeletet adott ki az egész földkerekség összeírására. József pedig Máriával sodródott a többiekkel együtt. Mentek, hogy teljesítsék a rendelkezést, de a vesztesek közé tartoztak. Még szállás sem jutott nekik. Máriának istállóban kellett világra hoznia fiát, akit éppenhogy bepólyált, de még egy ruháskosarat sem tudott kibélelni a számára. Az istálló jászlába fektette az újszülöttet. Pedig róla szólt az angyali üdvözlet, hogy „nagy lesz ő, a Magasságbeli fiának fogják hívni, hogy Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját és uralkodni fog mindörökre”. Uralkodni fog ő mindörökre? Már Izaiás prófétánál megjelenik egy gyermek alakja, akit Isten ajándékozott, akinek a vállán van a hatalom, és akinek a neve Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örök Atya, Béke Fejedelme. Ő erősíti meg a jogot és az igazságot, mégpedig mindörökre. Az ősi jövendölés titokzatos szavai emlékeztetnek az Ószövetség nagyjaira. Mintha a csodálatos, bölcs tanácsadó Salamon lenne, az Isten erejével harcoló hős Dávid király. Az örök atya alakjában mintha Mózest fedeznék fel sokan, a Béke Fejedelme is idézheti a pátriárkák világát. De mindez, így együtt, az örökkévaló uralom távlatában mégis a profán történeti alakok fölé emeli azt a személyt, akire ezek a nevek valóban ráillenek. A régi szöveg egyes változatai a Csodálatos Tanácsadó név helyett a Nagy Tanács Hírnöke címmel illetik ezt a szinte földöntúli fényben megjelenő személyiséget...Ha pedig öröm, hát legyen karácsony! Tudjunk mi is örülni Jézusnak, aki társunk marad az idők végéig. Ha szeretteinkkel találkozunk, osszuk meg velük ezt az alapvető, nagyszerű örömet! Ne sajnáljuk az időt arra, hogy szeretetben együtt legyünk! Vegyünk erőt magunkon, mert ha arra figyelünk, hogy hogyan szerezhetünk másnak örömet, egyszerre csak azt vesszük észre, hogy mi is boldogabbak vagyunk. Ha nem jut idő, hogy mindenkit köszöntsünk, ha összetorlódik az ajándékozás, gondoljunk arra, hogy szerethetjük egymást ünnepek után is, hogy semmi sincs veszve, ha mindenkinek jót akarunk."

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"„Múlóban az éjszaka, a nappal pedig közel. Vessük le hát a sötétség tetteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit.” « (Róm 13,12).».A karácsony az az ünnep, amely örömmel tölt el bennünket, és megadja azt a bizonyosságot, hogy egyetlen bűn sem lesz nagyobb Isten irgalmánál, és egyetlen emberi cselekedet sem képes megakadályozni az isteni fény hajnalát, hogy megszülessen és újra megszülessen az emberek szívében. Az az ünnep, amely felszólít, hogy újítsuk meg elkötelezettségünket Krisztusnak, a világ Megváltójának és a világmindenség Világosságának hirdetése mellett. Ha ugyanis „Krisztus, a »szent, ártatlan, szeplőtelen« (Zsid 7,26), »bűnt nem ismert« (2Kor 5,21) ,» és csak azért jött, hogy a nép bűneit engesztelje ki « (vö. Zsid 2,17),» az Egyház – mely bűnösöket is hordoz ölén, s ezért szent és szeplőtelen, ugyanakkor mindig megtisztulásra is szorul – szüntelenül a bűnbánat és a megújulás útját járja. Az Egyház »a világtól elszenvedett üldözések és az Istentől kapott vigasztalások között járja zarándokútját« – a világias szellem üldöztetései és Isten Lelkének vigasztalásai között –, az Úr kínszenvedését és halálát hirdeti, amíg el nem jön « (vö. 1Kor 11,26) .» Megerősíti azonban a feltámadt Úr ereje, hogy külső-belső bajait és nehézségeit türelemmel és szeretettel legyőzze, és az Ő misztériumát jóllehet nem tökéletesen, mégis hűségesen feltárja a világnak, míg az az idők végén teljes világosságában meg nem mutatkozik.” « (II. vatikáni zsinat: Lumen gentium dogmatikai konstitúció, 8) »

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

ERDÕ PÈTER BÌBOROS KARÁCSONYI ÜZENETE {2019}

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"Karácsonykor Isten feltárja előttünk önmagát és beavat minket saját emberségünk titkába is: az ember olyan lény, akinek az élete szeretetből indul és a szeretetbe tart .Az angyal ezt a jelet adja pásztoroknak: "gyermeket találtok pólyába takarva, jászolba fektetve". Ebben a képben a pólya mutatja az újszülött ember gyengeségét.... Nem is maradnánk életben, ha nem karolnának fel, nem táplálnának, nem melegítenének minket. Ennek az első szeretetnek, ennek az első közösségnek a legfényesebb megjelenése a karácsonyi ünneplés, az otthon és a család biztonsága. Ez él az ember emlékeinek mélyén, erre vágyik évtizedek múltán, idős emberként, és ebbe a szeretetbe vágyik vissza akkor is, amikor a földi élettől búcsúzik.A betlehemi képben a jászol, az etetővályú már arra utal, hogy Jézus táplálék, ő az élet kenyere. Ő az, aki táplálja szeretetünket, és ő az, aki erőt ad családjainknak.Isten tehát nem csak eljött közénk, de velünk is maradt. Velünk maradt tanításában, megváltó művében, legkülönösebb, legáthatóbb módon pedig a szentmisében és az oltáriszentségben.Ő vállalta a mi didergő, kiszolgáltatott emberi életünket, hogy elvezessen minket a saját örök és boldog isteni életébe."

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"Ezen az éjszakán megértjük, hogy bár nem értük fel, ő maga kicsinnyé lett értünk; miközben a saját ügyeink után jártunk, ő eljött közénk. Karácsony arra emlékeztet, hogy Isten továbbra is szeret minden embert, még a legrosszabbat is. Nekem, neked, mindannyiunknak ezt mondja a mai napon: „Szeretlek, és örökké szeretni foglak, értékes vagy a szememben.” Isten nem azért szeret téged, mert helyesen gondolkodsz és jól viselkedsz; szeret téged, és ennyi elég. Szeretete nem kötődik feltételekhez, nem tőled függ. Lehet, hogy tévesek az elgondolásaid, a legkülönfélébb színekből keverted össze azokat, ám az Úr nem hagy fel azzal, hogy szeressen téged. Hányszor gondoljuk azt: Isten akkor jó, ha mi is jók vagyunk, és megbüntet minket, hogyha rosszak vagyunk. Ez nem így van. Tovább szeret bennünket, még a bűneinkben is. Szeretete nem változik, nem gyanakvó; hanem hűséges, türelmes. Íme, az ajándék, amelyre karácsonykor rálelünk: döbbenten fedezzük fel, hogy az Úr a lehető legteljesebb ingyenesség, legnagyobb gyöngédség. Dicsősége nem vakít el minket, jelenléte nem rémít meg. Szegényként, semmit sem birtoklóként születik, hogy szeretetének gazdagságával hódítson meg minket...Egy bájos legenda szerint Jézus születésekor a pásztorok különféle ajándékokkal siettek a barlanghoz. Mindegyikük azt vitte magával, amije volt: egyik a munkája gyümölcsét, a másik valami értékeset. Ám miközben mindegyikük nagylelkű bőkezűséggel adakozott, volt köztük egy pásztor, akinek nem volt semmije. Nagyon szegény volt, semmit sem tudott felajánlani. Miközben mind versengve mutatták be ajándékaikat, ő oldalt át, szégyenkezve. Egy idő után Szent József és Szűz Mária belefáradt a sok ajándék átvételébe – különösen Mária, aki a kezében tartotta a Kisdedet. Ekkor meglátta az üres kezű pásztort, és megkérte, jöjjön közelebb. Majd a kezébe adta Jézust. A pásztor megértette, hogy többet kapott, mint amennyit megérdemelt: a történelem legnagyobb ajándéka volt a kezei között. Nézte a kezeit, a kezeket, melyeket mindig üresnek látott: most Isten bölcsőjévé váltak. Megérezte, hogy szeretik. Legyőzte szégyenét, és a többieknek is kezdte mutatni Jézust, mivel nem tudta megtartani csak magának az ajándékok ajándékát."

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"Az emberrel szolidaritást vállaló Isten egy lett közülünk,megmutatva ezzel is, hogy az õ szeretete tervezi meg az emberiség életét.Még járvány idején is vigasztaló megtapasztalni, hogy kaptunk képességeket, amelyekkel felvehetjük a harcot az újabb és újabb betegségekkel, természeti csapásokkal szemben.Talán már látszik a fénysugár is ennek a sötét idõszaknak a végén, ha pedig sikerül végre megtalálni a vírus ellenszerét, az is a teremtô Isten ajándéka lesz, aki képessé tett bennünket erre.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"Karácsony napján „a nép, sötétben jár, nagy fényességet lát” (Iz 9,1) . A fény enyhíti a félelmet és reményt önt mindenkibe, tudván, hogy a Gondviselés soha nem hagyja el Libanont, és most is jóra fordítja majd ezt a gyászt. A Szentírás sokszor említi Libanont, de mind közül kiemelkedik a zsoltáros képe: „Az igaz virul, mint a pálma, fölfelé nô, mint a Libanon cédrusa” (Zsolt 92,13). A Bibliában szereplô cédrus magasztossága a szilárdságot, a stabilitást, a védelmet jelképezi. A cédrus az igaz szimbóluma, mely az Úrban gyökerezve szépséget, jólétet sugároz, és még öregségében is magasra tör, és bôséges termést hoz...Kedves gyermekeim, az éjszaka sötétjében emeljétek föl tekinteteteket, hogy a betlehemi csillag vezessen és bátorítson titeket, és ezáltal beléphessetek Isten logikájába és ne tévedjetek el az úton, ne veszítsétek el a reményt!"

"...Ha földi élete kereszttel és feltámadással végzõdik is, minket testvéreinek nevez, és az örök boldogságra hív... Minden gyermek, minden új élet reménységet hordoz, Jézus Krisztus pedig a reményen túl erôt, biztonságot és szeretetet is ad. Ezt éljük meg otthonainkban és adjuk tovább az egész világnak!"

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"A Karácsony misztériuma az alázatosságban rejlik.A Királyok királya az alázatosság ajtaján keresztül lépett a világba és minket is arra hív, hogy ezen az úton járjunk. A Szentatya és Malakiás prófétát idézte: „Bizony, íme, eljön majd az a nap, lángolva, mint a kemence, és minden kevély és minden gonosztevô olyan lesz, mint a tarló, és az eljövendõ nap lángra lobbantja ôket – mondja a Seregek Ura –, és nem hagy rajtuk sem gyökeret,sem hajtást”(3,19). A Karácsony, a jászol, a szegénység, a gyermek Jézus alázata evangelizáljon minket. Csakis úgy válhatunk hasznos emberekké, ha munkákra szolgálatként tekintünk. A Karácsony tanítása nem más mint, hogy a hit, a spirituális élet, a szentség egyik legnagyobb feltétele az alázat."

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

" Jézus, a gyönge gyermek szeretetével legyõzte a világot! A a Betlehemi Gyermek nem földi harcban és fegyverekkel vívta meg csatáját, hanem puszta létével és szeretetével, „azzal a mélységgel és rendíthetetlen valósággal, aki õ maga.Jézus születése a földre hozta az eget, a teremtõ Istent egyetlen személyben összekapcsolta a teremtett világgal.Nem csak udvarias köszöntés tehát az angyal örömhíre a betlehemi éjszakában: „dicsõség a magasságban Istennek, és békesség a földön a jóakaratú embereinek”. A békesség itt mélységes és rendíthetetlen valóság."

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"Csak ha tudatában vagyunk az Úr velünk szemben tanúsított jóságának, akkor tudunk nevet adni annak a rossznak is, amelyet átéltünk vagy elszenvedtünk. Szegénységünk felismerése Isten szeretetének felismerése nélkül összezúzna minket.A hála, a megtérés és a béke legyen ennek a karácsonynak az ajándékai!"

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

" Karácsony ünnepe „ujjongó megvallása” annak, hogy a „világ meghitt otthonunk” és az „utolsó szó mindig a szereteté.Ő az a világosság, mely lelki, szellemi értelemben minden evilági fény elõtt és mindörökké világít. Ő ragyog a semmi sötétségében mint élõ és létezõ, Ő fénylik aztán a teremtés óta a tudatlanság és a bun sötétségében. Az Ő isteni léte, mindentudása és szeretete besugározza a létezõ világot. Isten létének végtelen magasabbrendűsége azt az érzést kelti minden idõk emberében, mintha Ő nagyon távol lenne, talán fönn az égben. Talán a csillagokon túl. De karácsonykor, a megtestesülés nagyszerű tényében Isten megmutatta, hogy itt van közöttünk. Beteljesedett az ószövetségi jóslat. Emánuelnek fogják hívni, ami annyit jelent: velünk az Isten. Jézus Krisztusban tehát egységre lép egymással teremto és teremtmény.”

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"A keresztények szeme és szíve az egész világon Betlehem felé fordul; mely ezekben a napokban a szomorúság és a csend helye, pedig ott hirdették ki elõször a várva várt üzenetet: „Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus, az Úr, Dávid városában.” (Lk 2,11) Az angyal által a Betlehem feletti égbõl elmondott szavak hozzánk is szólnak. Reménnyel és bizalommal tölt el bennünket a felismerés, hogy az Úr értünk született; hogy az Atya örök Igéje, a végtelen Isten közöttünk telepedett le. Testté lett; eljött, „hogy közöttünk lakjék” (Jn 1,14). Ez az a jó hír, amely megváltoztatta a történelem menetét!"

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~