HÚSVÉT

Húsvét elôestéjén,az egykori nagypénteken feszítették keresztre Jeruzsálemben a Názáreti Jézust,Tiberius császár idejében Poncius Pilátus római helytartó ítélete nyomán,a Kaifás vezette fôtanács kívánságára. A Golgotának nevezett hely közelében egy sziklasírba temették.A sír bejáratát egy nagy kôvel zárták le.Harmadnap reggelén a sírhoz érkezô asszonyok nyitva és üresen találták a sírt.Fehér ruhába öltözött férfi szólította meg ôket-Miért keresitek az élôt a holtak között ?Nincs itt.Föltámadt.Ennek az elsô értesülésnek nyomán lett a Názáreti Jézus Krisztus elôre megmondott húsvéti föltámadása immár kétezer éve a kereszténység alapja és a húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe.Az elsô tanítványok,akik számára ekkor vált érthetôvé mesterük egész életének és tanításának üzenete,a húsvéti evangélium hirdetôi lettek és ezért adták életüket.Nyomukban ma is milliók járnak. Az élet gyôzedelmeskedik a halálon.A húsvétnak azonban van egy mélyebb üzenete is:a szereteté.A hagyomány szerint a megtestesült Isten életét adta az emberiségért.A legnagyobb szeretet azé,aki életét adja barátaiért;-áll a Bibliában.Feltámadás.Az élet gyôzedelmeskedik a halálon,a létezés az elmúláson, az ember sorsa jobbra fordul.Ebben a hitben gyökerezik a húsvét,a kereszténység legnagyobb ünnepe.A középpontban Jézus Krisztus áll,aki szenvedésével ,halálával és feltámadásával megváltotta bûneitôl az emberiséget,az örök élet reménységét hintve el a szívekben. Jézus fogadtatása Jeruzsálemben méltó is egy királyéhoz.Tanításainak, csodáinak akorra már nagy híre van,a nép pálmaágakat lenget elôtte,mint a béke szimbólumát.Virágokat hintenek az útjába-ezért nevezzük nagyböjt utolsó vasárnapját virágvasárnapnak.Nagycsütörtökön,Jézus elfogásának estéjén elhallgatnak a harangok,e nap Jézus szenvedéseinek kezdete.Nagypéntek,Jézus halálának napja,a gyászünnep.Az oltárt a templomban feketébe burkolják.A megváltó a jeruzsálemi Kálvária (más néven Golgota) hegyre cipelte föl a nehéz keresztet.Nagypéntekhez fûzôdnek a Mária-siralmak is,Mária az anyai fájdalom megtestesítôje korokon át,amint a feszület tövében fiát siratja. Szombat este már a feltámadást várja a körmeneten dicsôítô dalokat éneklô gyülekezet.Ekkor törik meg a 40 napos böjt is.E napon sok háznál(Nagyszombaton) a vacsoraasztalra kerül a füstölt sonka,a torma és a tojás. Húsvét vasárnapja a feltámadásé .A katarzis kiteljesedik:a legnagyobb felmagasztalás következett el a legmélyebb megaláztatás útán. Úgy szerette Isten a világot,hogy az egyszülött fiát adta érte,hogy aki benne hisz,annak örök élete legyen-áll a Bibliában.János apostol pedig ezt írja egyik levelében:"Szeretteim,ha úgy szeretett minket az Isten,nekünk is szeretnünk kell egymást."A kereszténység óta a húsvét nem pusztán a megújulás ünnepe, hanem fôként az áldozatos szereteté.Ami mindnyájunk számára a legnagyobb ajándék. Akárcsak Jézus születése ünnepének,a karácsonynak,a húsvétnak is megvan a másnapja.Húsvéthétfôvel a hagyomány szerint a vallásos elmélyülést követik a világiasabb aktusok.Ilyen például a locsolkodás.Jézus feltámadását a katolikus egyház nyolc napon keresztül ünnepli, az örömöt a többi között a szentmise végi áldáshoz kapcsolódó alleluja fejezi ki. Húsvét nyolcada a húsvétvasárnappal kezdôdik, és a következô, úgynevezett fehérvasárnappal, "az isteni irgalmasság vasárnapjával" zárul. Húsvéttól kezdve egészen az ötven nappal késôbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömrôl szól az egyházi liturgia.A húsvéti misztériumnak tehát három eleme van:Krisztus szenvedése,halála,és feltámadása.Mind a három egyformán fontos és Jézus életének ezeket a drámai eseményeit nem szabad elválasztanunk egymástól.Húsvét nemcsak a feltámadás,hanem egyúttal megváltásunk ünnepe is,hiszen Jézus szenvedésével,kereszthalálával és feltámadásával vitte végbe az emberiség megváltását.Húsvéttól kezdve egészen az ötven nappal késôbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömrôl szól az egyházi liturgia,tehát húsvét nyolcada a húsvétvasárnappal kezdôdik és a következô, úgynevezett fehérvasárnappal, "az isteni irgalmasság vasárnapjával" zárul.

Húsvétvasárnap,
Krisztus feltámadása

-----------------------------------------------------

-----------------------------------------------------

Húsvéti bárány : a húsvéti bárány Jézust jelképezi.A Bibliában Krisztus elôképe volt a bárány,amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek,és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán.

Húsvéti tojás :a tojás,a belôle kikelô madárral,a sirjából feltámadó Krisztust jelképezi,emellett a termékenység ôsi jelképe is.De kifejezi a családi összetartozást is.

Húsvéti sonka és tojás:közel egy évezredes szokás,hogy húsvétvasárnap reggelén a hívôk fehér kendôbe egy tányért kötnek,melyre sonkát,fôtt tojást, kalácsot és tormát helyeznek.A mise végeztével a pap megszenteli a csomagot,majd hazatérve,az ünnepi asztalnál minden családtag kap egy kis szeletet a templomot járt ételbôl.

Húsvéti fonott kalács :a töviskoszorút jelképezi.

Húsvéti kenyér :ilyenkor (is) áldozati étel, a bôséget, a jólétet és az életet jelképezi. .

Húsvéti gyertya:Húsvét vigíliáján gyertyát gyújtanak a templomokban,amely Krisztus feltámadásának fényességét jelképezi.A gyertyafény azt a világosságot szimbolizálja,amelyet a feltámadás örömhíre gyújtott meg lelkünkben.De szimbolozálja a halott Jézus testét is,benne a tömjénszegekkel,amelyek a Megváltó halálos sebeit jelzik.A húsvéti gyertya lángjáról meggyújtott gyertyák apró fényének sokasága Krisztus világosságának elterjedését érzékelteti,azt,hogy a bûn és halál sötétjében Jézus feltámadásának ereje kiterjed az egész emberiségre.A húsvéti gyertyát a hagyomány szerint a nagyszombat liturgiájában gyújtják meg.

Feltámadási körmenet:a hívõk ünneplése kilép a templom falai közül,és a világnak hirdeti a feltámadás örömét.

Tűzszentelés:a Fôpásztor az új tûzrôl gyújtja meg a húsvéti gyertyát,amely a halott Jézus testét szimbolizálja,benne a tömjénszegekkel,amelyek Jézus halálos sebeit jelzik.Szimbolikusan ez a feltámadás pillanata.A megszentelt tûzrôl gyújtott gyertyák sokasága Krisztus világosságának elterjedését érzékeltette,azt,hogy a bûn és halál sötétjében Krisztus feltámadásának ereje kiterjed az egész emberiségre.Ezután hangosan fölhangzik az EXULTET,a húsvéti örömének.Ezt követi az igeliturgia,mely végigvezet minket az üdvösségtörténet nagy állomásain.Az Ószövetségi olvasmányok után felhangzik a GLÓRIA,és visszatértek a harangok,felszólítva a híveket Krisztus gyôzelmének ünneplésére.A Szentleckét követôen az ünnepélyes ALLELUJA Isten népének ujjongó örömét fejezi ki.Jézus feltámadásának evangéliumi felolvasása után pedig a szentbeszéd következik.

Erdô Péter bíboros 2008.húsvétvasárnapján: " A feltámadás igazságának fényében nincs reménytelen helyzet egyetlen ember,nép vagy közösség számára sem.Ha bízunk abban,hogy Istennek terve van velünk,akkor nem illúzió számunkra a húsvét öröme,hanem a boldogság kiapadhatatlan forrása."

Erdô Péter bíboros 2009.húsvétvasárnapján: " Tovább kell tudnunk adni húsvét igazságát és örömét."

XVI.Benedek pápa 2009.húsvétvasárnapján: "Krisztus feltámadása a bennünket ma egyesítô gyôzelem kiáltása volt."

Erdô Péter bíboros 2010.húsvétvasárnapján: "Hivatása van az emberiségnek, ez a hivatás pedig abban áll, hogy Istent keressük, viszontszeressük, és odaadással és elszántsággal szeressük a többi embert is.Életre kell váltani a kereszténység húsvéti hitét és örömét, észre kell venni, hogy kik azok a közvetlen környezetünkben, akiknek embertársaik szeretetében "kell megtapasztalniuk Isten segítô jóságát". Senki sincs közöttünk, aki ne lenne képes adni valamit másoknak, tenni valamit, vagy imádkozni másokért.A világmindenség nem értelmetlen, szörnyu erôk játéka, hanem az isteni bölcsesség és szeretet alkotása", az embert pedig Isten személyesen szereti. Jézus sorsában, életében, tanításában, szenvedésében és feltámadásában "elmondta nekünk mindazt, amit közölni akart önmagáról és az emberrôl", ez az örömhír pedig minden idôk minden emberéhez szól.A feltámadt Krisztussal való személyes találkozás teszi a sejtés örömét rendíthetetlen bizonyossággá, olyan húsvéti hitté és tapasztalássá, amelynek jó hírét el kell vinni a Föld végsô határáig."

XVI.Benedek pápa 2010.húsvétvasárnapján: "Húsvét az emberiség valódi megmenekülése! Ha Krisztus - Isten Báránya - nem ontotta volna ki a vérét értünk, nem lenne semmiféle reményünk, a mi sorsunk és az egész világé elkerülhetetlenül a halál lenne. De Húsvét megfordította ezt az irányt: Krisztus föltámadása egy új teremtés, amint az ojtás az egész növényt helyreállítja. Ez egy olyan esemény, amely mélységesen megváltoztatta a történelem irányát, átbillentve egyszer s mindenkorra a jó, az élet, a megbocsátás oldalára. Szabadok vagyunk, megszabadultunk! Ezért örvendünk hát szívünk mélyébôl: "Daloljunk az Úrnak, mert fölséges és dicsôséges!" A keresztény nép, kiemelkedve a keresztség vizébôl, azt a küldetést kapta, hogy az egész világon tanúsítsa ezt a szabadulást, vigye el Húsvét gyümölcseit mindenkinek. Ezek a gyümölcsök a bunbol való szabadulás új életét jelentik, amely visszakapta eredeti szépségét, jóságát és igazságát. Kétezer év során a keresztények - különösképpen a szentek - folytonosan a Húsvét élô tapasztalatával tették termékennyé a történelmet. Az Egyház a kivonulás népe, mivel állhatatosan éli a húsvéti misztériumot és sugározza megújító erejét minden idôben és mindenütt. A mi korunkban is szüksége van az emberiségnek egy "exodusra", nem felületes kiigazításokra, hanem lelki és erkölcsi megtérésre. Szüksége van az Evangélium megszabadítására, hogy kilépjen abból a súlyos krízisbôl, amely mélységes változásokat kíván, az emberek lelkiismeretétôl kezdve."

XVI.Benedek pápa 2011.húsvétvasárnapján: "Krisztus föltámadása nem spekuláció, s nem misztikus tapasztalat gyümölcse: egy olyan esemény, amely kétségtelenül túllép a történelmen, de ugyanakkor egy olyan esemény, amely a történelem egy meghatározott pillanatában valósult meg, és kitörölhetetlen lenyomatot hagyott benne. A fény, amely elvakította az ôröket, akiket azért állítottak oda, hogy Jézus sírjánál virrasszanak, túlszárnyalta az idôt és a teret. Ez egy másfajta fény, isteni, amely széttörte a halál árnyékát és meghozta a világba Isten ragyogását, az Igazság és a Jó ragyogását."

Erdô Péter bíboros 2011.húsvétvasárnapján: "Ha Jézus életét adta értünk, akiket barátainak nevez, akkor nekünk is ilyen nagyvonalú szeretetben kell élnünk. És akkor sok minden, ami megoldhatatlan nehézségnek látszik körülöttünk, egyszerre csak új távlatot kap. Ami lehetetlennek tunt, lehetségessé válik.A halált a feltámadás követi, ezt az örömet osszuk meg a világgal, a feltámadás örömhíre forrassza eggyé a Krisztusban hívôket, tegye élô szeretetközösséggé az egész Egyházat, ebbôl táplálkozzunk életünk minden napján, ebbôl a hitbôl szülessenek újjá családjaink."

Erdô Péter bíboros 2012.húsvétvasárnapján: "Az apostolok tanúságával tiszta megérzés, józan következtetés, személyes tapasztalás támasztja alá az egyház húsvéti hitét; nekünk feladatunk, hogy átadói, folytatói legyünk ennek a hitnek, húsvét örömhíre minket is kötelez Mi magunk testi szemünkkel nem láttuk a feltámadt Krisztus megjelenését. A halálból életre kelt szívünk által, és az Istenben gyökeredzo szeretetünk révén mégis igazán és valóban tanúi lehetünk annak, hogy Krisztus élÉs egyesek a közelében tüzet fognak az Isten kegyelme által a szent lángnál, ápolják azt, és maguk is továbbadják. Így maradhat meg bennünk és a világban mindig a húsvéti öröm, ahogyan az egyház énekli a mai vasárnapon."

Erdô Péter bíboros 2013.húsvétvasárnapján: "Ha Isten színe elôtt fáradozunk, nagyobb felelôsséggel teljesítjük földi életünk feladatait. Szilárdabb bizalommal vállaljuk a nehézségeket is, mert nem csak pillanatnyi, anyagi eredményekre várunk.Földi életünk minden igyekezete, a szegények, betegek, szomorúak, foglyok és szenvedôk iránti segítô szeretetünk, minden jól végzett munkánk az üdvösség eszközévé válik. Olyan jelentôséget kap, amely túlmutat földi életünk határain.Jézus Krisztus feltámadásával a szereteté lett az utolsó szó, szeretettel lehet kialakítani egy élhetô világot.A Húsvét üzenete mindig ugyanaz, az ember találkozása a végtelen, személyes Istennel, aki szeret minket.Jézus kereszthalála megrendítette a tanítványokat, az események hatására mintha elbizonytalanodtak volna, de volt valami, ami miatt mégsem széledtek szét, annyira szerették Jézust, akibôl ellenállhatatlan szeretet sugárzott. Amikor az asszonyok és a tanítványok kimentek Jézus sírjához, és felfedezték, hogy az üres, bennük volt a félelem, ugyanakkor az öröm is. Ez az az öröm, amit meg kell osztani másokkal.Az ünnepek nem minden család életében meghatározóak, a társadalom változik. Az azonban megmarad, hogy az ember szíve nem nyugszik bele abba, hogy teljesen értelmetlen termékei vagyunk a világmindenségnek, és egyetlen érték van, hogy jól érezzük magunkat. Ez az életérzés kiált azért, hogy valami jobbat, teljesebbet, válaszoljunk az emberi élet tapasztalatára.A Húsvét lényege, hogy az általunk fel nem fogható Istennel találkozunk, ehhez képest eltörpül a politika. A Húsvéttal egy új erôtérben helyezkedik el az életük, ha ezt felismerjük, akkor egymásra is sokkal nagyobb megértéssel fogunk nézni.Jézus keresztre feszítésekor látszólag a gyûlölet gyôzedelmeskedett, de mégis a szereteté lett az utolsó szó. "

I.Ferenc pápa 2013.húsvétvasárnapján: "Szeretném, ha Krisztus feltámadásának üzenete minden otthonba, minden családhoz elérkezne, fôleg oda, ahol a legtöbb a szenvedés, a kórházakba, börtönökbe..." Arra a kérdésre, hogy "mit jelent Jézus feltámadása", azt válaszolta, "azt jelenti, hogy Isten szeretete megváltoztathatja életünket, kivirágoztathatja a szívünkben levô sivatagot...Hozzátette: mennyi sivatagon kell az embernek ma is átkelnie! Fôleg az emberben rejlô sivatagon, amikor hiányzik az Isten és a másik ember iránti szeretet, amikor hiányzik annak a tudata, hogy a teremtett világ ôrzôi vagyunk..."

Erdô Péter bíboros 2014.húsvétvasárnapján: "A feltámadt Krisztus így köszönti tanítványait: békesség veletek! Ez a béke Isten szeretetének mindent átfogó rendje. A feltámadás fényében már nincs feloldhatatlan ellentét, nincs jóvátehetetlen bûn, nincs felesleges, jelentéktelen ember, közösség, nép vagy család. A halálon túl is bízhatunk Istenben.minden evangélium egybehangzóan állítja, elobb volt a feltámadás ténye, és azután a megértése annak, hogy így teljesülnek be az Ószövetség jövendölései. A fiatal Szent János, aki Péterrel együtt elsoként belépett az üres sírba, megértette, hogy mit jelentett a gondosan összehajtott lepel, anélkül is, hogy a Megváltóval újra találkozott volna. Péter már ekkor hinni kezdett a feltámadásban. A hit Isten kegyelmi ajándéka, ezt tanítja, vallja az egyház.Úgy látszik, a hit nemcsak a személyes találkozás meggyozo ereje által alakulhat ki az emberben, hanem Isten kegyelmi ajándéka. Ezt tanítja, ezt vallja azóta is az egyház. Az üres sír mindenki számára lényeges jel volt.Bennünket is arra hív Krisztus, hogy ezt a tanítványt kövessük, mert mi is látjuk az üres sírt, de élo testi valóságában, itt a Földön, nem találkozunk felismerheto alakban Krisztussal."

I.Ferenc pápa 2014.húsvétvasárnapján:

"Az egész világon szétszóródott egyházban visszhangzik az angyal asszonyokhoz intézett üzenete: "Ne féljetek! Tudom, hogy ti Jézust keresitek, akit keresztre feszítettek. Nincs itt. Feltámadt... Gyertek, nézzétek meg a helyet, ahol nyugodott!" (Mt 28,5-6).Ez az evangélium csúcsa, ez a kiváltképpen örömhír: Jézus, a keresztre feszített, feltámadott! Ez az esemény képezi hitünk és reményünk alapját: ha Krisztus nem támadt volna fel, akkor a kereszténység elveszítené értékét, az egyház egész küldetésének elapadna a lendülete, mivel innen indult el és mindig innen indul újra. Az üzenet, amelyet a keresztények elhoznak a világnak, ez: Jézus, a megtestesült Szeretet meghalt a kereszten a mi bûneinkért, ám az Atyaisten feltámasztotta s az élet és halál Urává tette Ôt. Jézusban a szeretet legyôzte a gylöletet, az irgalom a bnût, a jó a rosszat, az igazság a hazugságot, az élet a halált. Ezért ezt mondjuk mindenkinek: "Jöjjetek és lássátok!". A töredékességtol, bûntol és haláltól megjelölt minden emberi élethelyzetben az örömhír nem csupán szó, hanem az ingyenes és hûséges szeretet tanúságtétele: arról van szó, hogy kilépjünk önmagunkból, s találkozzunk a másikkal, legyünk közel ahhoz, akit megsebesített az élet, osztozzunk azzal, aki nélkülözi a szükségeset, maradjunk ott amellett, aki beteg vagy öreg vagy kitaszított... "Jöjjetek és lássátok!": a Szeretet erõsebb, a Szeretet életet ad, a Szeretet kivirágoztatja a reményt a sivatagban. Ezzel az örömteli bizonyossággal a szívünkben ma hozzád fordulunk, feltámadott Úr! Segíts keresnünk téged, hogy így mindenki találkozhasson veled, tudja, hogy van egy Atyánk, s ne érezzük magunkat árváknak, hogy szerethessünk és imádhassunk téged."

I.Ferenc pápa 2015.húsvétvasárnapján: "A virrasztás éjszakája ez a mai éjszaka. Nem alszik az Úr, virraszt a nép Ôre - idézte a pápa a 121. zsoltárt - hogy kivezesse õket a szolgaságból és megnyissa nekik a szabadság útját. Virraszt az Úr és szeretete hatalmával átvezeti népét a Vörös-tengeren és átvezeti Jézust a halál és a poklok mélységén.A virrasztás éjszakája volt ez Jézus tanítványai és a tanítványnõk számára. A fájdalom és a félelem éjszakája. Az emberek bezárkóztak a cenákulumba. Az asszonyok ellenben a szombat utáni nap hajnalán a sírhoz mentek, hogy megkenjék Jézus testét. A szívük tele volt érzésekkel, és azt kérdezték maguktól: "Hogyan fogunk bemenni? Ki hengeríti el a követ a sírtól?" És íme az Esemény elsõ jele: a nagy kõ már elvettetett és a sír megnyílt!Belépve a sírba, egy ifjú láttak, aki jobbról ült, fehér ruhába öltözve." (Mk 16,5). Elsõként az asszonyok látták ezt a nagy jelet: az üres sírt és õk voltak az elsõk, akik beléptek...Beléptek a sírba". Segít nekünk, ha megállunk itt, a szent virrasztás-éjszakáján, hogy Jézus elsõ tanítványnõ inek a tapasztalatáról elgondolkodjunk, mely felhívást intéz hozzánk. De hiszen mi valójában éppen ezért vagyunk itt: hogy belépjünk a Titokba, amit Isten beteljesített az õ szeretet-virrasztásával. Nem lehet Húsvét titkát élni anélkül, hogy belépnénk a titokba! Az nem egy intellektuális tény, nem csak ismeret, olvasás. Több annál, sokkal több!"

Erdô Péter bíboros 2016.húsvétvasárnapján: " A húsvét titka nem végződik Jézus kereszthalálával. Szent Pál himnusza is így folytatja: „Ezért Isten felmagasztalta őt, és olyan nevet adott neki, amely fölötte áll minden más névnek” (Fil 2,9). A feltámadás tehát az Atya válasza Krisztus szeretetére. Húsvét fényében mi, emberek is felfedezzük, hogy nem a bűné, nem a halálé, nem a gonoszságé az utolsó szó, hogy minden látszólagos kudarc ellenére az élet, a szeretet és az igazság győz, mert Isten nemcsak mindenható, hanem irgalmas is. De Krisztus feltámadása érzékelteti számunkra azt a szédítő távlatot is, amelyben ez a történet, ez a küzdelem zajlik. A válasz, a bátorítás, az örömhír a világmindenség határain túlról érkezik, egyben a világ szíve mélyéről. És ez a válasz nem olyan, mint egy természeti erõ megnyilvánulása, hanem kifejezi Isten személyes szeretetét.A feltámadt Krisztussal való személyes találkozás teszi a sejtés örömét rendíthetetlen bizonyossággá, olyan húsvéti hitté és tapasztalássá, amelynek jó hírét el kell vinni a föld végső határáig, amelyre az embernek érdemes rátennie az életét...Ezzel az örömmel adjuk tovább Krisztus feltámadásának hírét, ez a húsvéti fény ragyogja be mindnyájunk életét!"

I.Ferenc pápa 2016.húsvétvasárnapján: "Jézus Krisztus, az Atya irgalmasságának a megtestesülése, szeretetből halt meg a kereszten és szeretetből támadt fel. Ezért ma így kiáltunk: Jézus az Úr!
Feltámadása teljességgel megvalósítja a zsoltár próféciáját: Isten irgalmassága örökkévaló, szeretete mindörökre megmarad, soha nem hal meg. Teljesen bízhatunk Benne, és hálát adunk neki, mert leszállt értünk a mélység, az abisszus legmélyére.
Az emberiség lelki és erkölcsi örvényeivel, a szívekben feltáruló, gyûlöletet és halált előidéző ürességekkel szemközt csakis a végtelen irgalom nyújthat nekünk üdvöt. Csakis Isten képes betölteni szeretetével ezeket az ürességeket, ezeket a mélységeket, és lehetővé tenni számunkra, hogy ne süllyedjünk alá, hanem együtt folytassuk utunkat a szabadság és az élet Földje felé.
Húsvét örömteli híradása ez: Jézus, akit keresztre feszítettek, nincsen itt, feltámadt (vö. Mt 28,5–6). Ez nyújtja nekünk azt a vigasztaló bizonyosságot, hogy a halál szakadéka fölött áthaladtunk, és ezzel a mélységgel együtt legyőzetett a gyász, a siralom és a fájdalom (vö. Jel 21,4). ..Jézus feltámadásával gyôzött a halálon az élet,s eljött az új reménység hajnala... "

Erdô Péter bíboros 2017.húsvétvasárnapján:A föltámadás csodája értelmet ad a szenvedésnek, megmutatja, hogy Isten erôsebb nemcsak a földi hatalmasoknál, de a halálnál és a szenvedésnél is.Miután a fôpásztor megáldotta a tüzet, az arról vett lánggal meggyújtották a húsvéti gyertyát, amelyik a halott Jézus testét szimbolizálja, benne a tömjénszegekkel, amelyek Jézus halálos sebeit jelzik. Az Egyház liturgiája megjeleníti a föltámadás pillanatát, ez történik akkor, amikor a gyertya élettelen testét megeleveníti az új tûz. A húsvéti gyertya fénye maga is Jézus Krisztust jelzi, feltámadását, mely belevilágít a templom sötétjébe, de egyúttal a világ sötétjébe is, hogy új reményt adjon.Jézus e világi pályafutásának csúcspontján a kereszt áll, "minden földi törekvés és ambíció meghiúsulásának keserû példája". Mégis ez a keresztfa bizonyult az élet fájának, ez lett "személyes örök életünk" szimbóluma.A feltámadás ünneplése nem ér véget a húsvéttal, hiszen a keresztények a kezdetektôl fogva minden vasárnapot úgy ünnepeltek, mint Krisztus feltámadásának napját, a vasárnapi szentmisét pedig mint „életadó találkozást” Krisztussal.
Így tegye sugárzóvá életünkben a húsvét titkát ma is a vasárnap és a kereszt, hogy öröm és erô forrása legyen egész életünkben.

I.Ferenc pápa 2017.húsvétvasárnapján:"Jézus feltámadt!" - "Valóban feltámadt, ahogyan elôre megmondta!". Húsvét ôsi ünnepe, a zsidó nép szolgaságból való szabadulásának az emlékezete, itt éri el a maga beteljesedését: Jézus Krisztus a feltámadásával megszabadított minket a bûn és a halál szolgaságából, és megnyitotta elôttünk az örök életre vezetô utat. Mi mindannyian, amikor engedjük, hogy a bûn uralkodjon rajtunk, elvétjük a helyes utat, és tévelyegve járunk, mint az elveszett bárányok. Azonban maga Isten, a mi Pásztorunk, eljött, hogy megkeressen minket, s hogy megmentsen minket, aláereszkedett egészen a kereszt megaláztatásáig. Ma így kiálthatunk: "Feltámadt a jó Pásztor,aki életét adta juhaiért és meghalt az ô nyájáért alleluja" (Római Misekönyv, Húsvét IV. vasárnapja, áldozási ének). Azon testvérek révén találkozik velünk, akik tudnak tisztelettel és gyöngédséggel közeledni hozzájuk." "

Erdô Péter bíboros 2018.húsvétvasárnapján:"A világnak Krisztus kell. A világnak kellünk mi, keresztények is, mert Krisztushoz tartozunk.Miután a fôpásztor megáldotta a tüzet, az arról vett lánggal meggyújtották a húsvéti gyertyát, amelyik a halott Jézus testét szimbolizálja, benne a tömjénszegekkel, amelyek Jézus halálos sebeit jelzik. Az Egyház liturgiája megjeleníti a föltámadás pillanatát, ez történik akkor, amikor a gyertya élettelen testét megeleveníti az új tûz. A húsvéti gyertya fénye maga is Jézus Krisztust jelzi, feltámadását, mely belevilágít a templom sötétjébe, de egyúttal a világ sötétjébe is, hogy új reményt adjon.Krisztus világossága! - ezt kiáltjuk a húsvéti vigília szertartásában, amikor a szentelt tûzrol meggyújtott gyertyát bevisszük a templomba, amelyet még sötétség borít. Aztán a Krisztust jelképezô gyertya lángjáról meggyújtjuk a saját fényeinket, a diakónus pedig a húsvéti gyertya ujjongással kezdôdô öröménekével meghirdeti az ünnepet.... A húsvét tükröt tart elénk. Megmutatja napról napra és percrôl percre, hogy mi az igazán fontos. De erôforrás is a feltámadás ünnepe, mert segít abban, hogy elinduljunk, és együtt siessünk életünk és a világmindenség középpontja, a halálon gyôztes Krisztus felé."

I.Ferenc pápa 2018.húsvétvasárnapján: "Isten Szavának hallgatása után az evangélium nyomán három dolgot szeretnék elmondani. Az elsô egy üzenet: Az Úr föltámadt! – kezdte beszédét a pápa. Az elsô keresztények közt szájról szájra járt ez az üzenet, mint egy köszöntés: Az Úr feltámadt! Az asszonyok, akik az Úr testének a megkenésére indultak, nagy meglepetéssel találkoztak. Isten üzenetei mindig meglepetések, mert a mi Istenünk a meglepetések Istene. És ez így van az üdvösség történetének kezdete óta, Ábrahám atyánktól fogva, akit Isten így lepett meg: „Hagyd el ezt a földet és csak menj…” Így van ez mindig, egyik meglepetés a másik után jön. Isten nem szeret üzenni meglepetés nélkül. Meglepetés az, ami megindítja a szívedet, ami megérint ott, ahol nem is várod. "

Erdô Péter bíboros 2019.húsvétvasárnapján:"Krisztus feltámadt, és feltámadásával igazolta az emberiség ôsi érzését, hogy a látható világon kívül van egy tágabb, átfogóbb valóság.Mert akit szeretünk, akiben bízunk, él és velünk marad mindörökre, mert a feltámadt Jézus gyôztes, és mi a gyôztes csapatához tartozunk.Az asszonyok, miután üresen találták a sírt és angyali jelenést láttak, örömmel számoltak be errôl az apostoloknak. Az apostolok azonban még nem hittek nekik, de reménykedtek, hiszen emlékezhettek Jézus titokzatos szavaira, amelyekkel megjövendölte feltámadását...Jézus feltámadt a halálból, és ezzel minden embert megváltott bûneitôl, mindenkit meghív az örök életre."

I.Ferenc pápa 2019.húsvétvasárnapján: "A húsvéti fényétôl megvilágosodva vigyük el a feltámadt Krisztus finom illatát sok embertestvérünk magányába, nyomorába, fájdalmába, elmozdítva a közöny kôszikláját. Ezen a téren a feltámadás örömét jelzik a virágok, amelyek idén Hollandiából érkeztek, a Szent Péter-bazilikában megcsodálható virágok pedig Szlovéniából."Ne féljetek! Menjetek, vigyétek hírül…"(Mt 28,10). A húsvéti szent háromnap szertartásai után, melyekben újra átéltük Urunk halálának és feltámadásának misztériumát, most a hit szemével ôt feltámadottként és élôként szemléljük. Mi is meghívást kapunk, hogy személyesen találkozzunk vele, és váljunk hirdetôivé és tanúivá."

Erdô Péter bíboros 2020.húsvétvasárnapján:"A teremtô üzent nekünk a mostani járvánnyal, és ez a helyzet segít megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentôl.a feltámadási szertartáson az egyház ôsidôk óta olvassa az Ószövetség fontos szakaszait. A teremtés, a vízözön, Ábrahám áldozata, a választott nép kivonulása Egyiptomból és természetesen Krisztus szenvedésének, halálának és feltámadásának története mind része az üdvösség nagy mûvének.Isten tud olyan örömet adni a szívünkbe, amely a fizikai jólétnél sokkal nagyszerûbb. Reményt ad és feltámadást, és ennek fényében a helyükre kerülhetnek dolgaink.Ha felismerjük Istent, ha befogadjuk a húsvét örömhírét, akkor kiemelkedünk minden félelembôl és szomorúságból. Akkor nem szorongunk többé, hogy mit hoz a jövô."

I.Ferenc pápa 2020.húsvétvasárnapján: "A szombat elmúltával” (Mt 28,1) a nõk a sírhoz mentek. Így kezdôdött ennek a vigíliaszertartásnak az evangéliuma: a szombattal. A húsvéti szent három nap közül ezt a napot hanyagoljuk el leginkább, hiszen epedve várjuk, hogy a pénteki kereszttôl eljussunk a vasárnapi allelujáig. Ebben az évben azonban jobban átérezzük, mint valaha a nagyszombatot, a nagy csend napját. Magunkra ismerhetünk a nôk érzéseiben, melyek azon a napon eltöltötték ôket. Hozzánk hasonlóan ott volt a szemükben a szenvedés tragédiája, egy váratlan, túl gyorsan történt tragédiáé. Látták a halált, és ott lakozott a halál a szívükben. A fájdalmat félelem kísérte: ugyanúgy végezhették volna, mint Mesterük? Aztán féltek a jövôtôl is: mindent újra kell építeniük. Megsebzett emlékezet, elfojtott remény. Ez volt a legsötétebb óra számukra, ahogyan nekünk is...Krisztus feltámadásának ünnepe legyen egy másik fertõzés,ami az emberi szívekben terjed... "

Erdô Péter bíboros 2021.húsvétvasárnapján:"Szükség van rá, hogy Istenbe vetett bizalommal, örömmel élhessük életünket...Az elsô keresztény nemzedék számára Krisztus kereszthalála és feltámadása új fényt adott a pászka ôsi ünnepének.Szabaduljunk attól, hogy rosszindulatúan értelmezzük egymás tetteit. Szóval tanuljunk meg ünnepelni az igazság és a tisztaság kovásztalan kenyerével. Az igazság pedig az, hogy élünk. Hogy van okunk bizakodni, mert a Teremtô fogja az emberiség kezét..."

I.Ferenc pápa 2021.húsvétvasárnapján: "Ma a világ minden részén visszhangzik az Egyház híradása: A keresztre feszített Jézus feltámadt, amint megmondta. Alleluja.Húsvét híre nem délibábot mutat, nem varázsigét nyilatkoztat ki, nem jelöl ki valamiféle menekülôutat, amelynek révén elfuthatnánk a jelen nehéz helyzet elôl.ô.A keresztre feszített Jézus feltámadt. Nem angyalokról vagy szellemekrôl van szó, hanem egy emberrôl, egy hús-vér emberrôl, akinek arca és neve van: Jézus. Az evangélium tanúsítja, hogy ez a Jézus, akit Poncius Pilátus alatt azért feszítettek keresztre, mert azt mondta: ô a Krisztus, az Isten Fia, harmadnapra feltámadt az Írások szerint, ahogyan ô maga elôre megmondta a tanítványainak.A keresztre feszített nem másvalaki, ô a feltámadott. Az Atyaisten feltámasztotta Fiát, Jézust, mivel teljességgel betöltötte az üdvösségre irányuló akaratát: magára vette gyöngeségünket, sebeinket, még a halálunkat is; elszenvedte a mi fájdalmainkat, hordozta bûneink terhét. Ezért az Atyaisten felmagasztalta ôt, és Jézus Krisztus most már él mindörökkön örökké, ô az Úr."

Erdô Péter bíboros 2022.húsvétvasárnapján:"„Békesség veletek! – Így köszönti tanítványait a feltámadt Krisztus......"Krisztus feltámadásának szelíd örömhíre, amely a mai evangélium soraiból kibontakozik elôttünk megmutatja, hogy Isten ellenálhatatlan ereje hogyan is mûködik emberi történetünkben. Mária Magdolna vasárnap hajnalban kimegy Krisztus sírjához és úgy találja, hogy a követ elhengerítették. Nem tudja, mi történt, de érzi,hogy valami különleges. Ezért elfut Simon Péterhez. Futása várakozás, öröm, kíváncsiság, de még nem a szilárd bizonyosság jele. Simon Péterhez fut. Ahhoz a Péterhez, aki csütörtök éjjel a fôpap kertjében még azt is megtagadta, hogy ismeri Jézust. Miért fut hozzá? Talán éppen azért, mert a tanítványok körében már elterjedhetett, talán már magától értetôdô volt, hogy Jézus Péternek különleges szerepet szánt követôinek közösségében. Akkor hát – történt, amit történt – mégiscsak neki kell szólni a Mester sírjáról. Hiszen a sír üres.Talán emlékeznek már arra, hogy Jézus megjövendölte feltámadását....aki a mennybôl jött le, az felülmúl mindenkit”– saját magára vonatkoztatta ezt. De Õ az is, aki így tanít minket imádkozni: „Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy”. A menny tehát Isten életének, Isten létének szférája. Mit is jelent pontosan? Más világot, egy másik világot? A világmindenségen, a kozmoszon, az általunk felfogható mindenségen túli világot, a tér és idô dimenziókat meghaladó létezésimódot. Isten létmódja ez. Ebbe a létformába az ember a maga erejébol nem léphet át, a bábeli torony története gyönyörûen mutatta ezt már az Ószövetségben. Bármilyen magas tornyot épített is az ember, az eget nem tudta elérni. Mindmáig érzünk olyan késztetést,hogy lépjük át a lehetôségek határait. Azonban a kozmosznak, a világmindenségnek, az anyagvilágnak a határain túlra gondolni sem tudunk. Még a fogalmat is, még azt is, hogy mi az anyag, újra és újra meg kell határoznunk, és akkor is mindig beleütközünk a titokba, abba a kérdésbe, hogy mi volt az eôltt, vagy mi van azon túl. Isten lakása, sôt Isten neve helyett is áll sokszor a menny. Isten országa helyett néha a mennyek országáról hallunk az evangéliumban, de még a mai közbeszéd is mondja néha: „adná az ég”. Isten hatalma emelheti fel az embert saját létének szférájába....Krisztus feltámadása mutatja meg, hogy igenis ez Isten szándéka, ezt akarja nekünk ajándékozni, ebbe az életformába hív bennünket is. De oda csak úgy juthatunk el, ha Krisztust szeretjük, ha hozzá ragaszkodunk, mert akkor lesz Tôle elválaszthatatlan az életünk."

I.Ferenc pápa 2022.húsvétvasárnapján: "Jézus, a keresztre feszített, feltámadott! Eljön azok közé, akik házukba bezárkózva siratják ôt, telve félelemmel és szorongással. Eljön közéjük, és ezt mondja nekik: „Békesség nektek!” (Jn 20,19). Megmutatja a sebhelyeket a kezén és a lábán, a sebhelyet az oldalán: nem szellem, valóban Õ az, ugyanaz a Jézus, aki meghalt a kereszten és a sírban nyugodott. A tanítványok hitetlenkedô tekintetét látva megismétli: „Békesség nektek!” (v. 21)..Mindez talán csak illúzió? A képzeletünk szüleménye? Nem, nem illúzió! Ma még inkább visszhangzik a keresztény Kelet számára oly kedves húsvéti köszöntés: „Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!...Irántunk érzett szeretetének eltörölhetetlen pecsétjei az ô sebhelyei Ezt csak Õ képes megteremteni. Csakis Neki van ma joga ahhoz, hogy meghirdesse nekünk a békét. Csakis Jézusnak, mivel sebhelyek borítják, a mi sebhelyeink. Az Õ sebhelyei kétszeresein is a mieink: a mieink, mert mi okoztuk ezeket Neki, a buneinkkel, szívünk keménységével, a testvérgyilkos gyûlölettel; és a mieink, mert Õ értünk hordozza ezeket, nem törölte el megdicsôült testérôl, meg akarta tartani ezeket, önmagán akarja hordozni mindörökké. Irántunk érzett szeretetének eltörölhetetlen pecsétjei ezek a sebhelyek, örökös közbenjárás, hogy a mennyei Atya lássa e sebeket s irgalmazzon nekünk és az egész világnak. A feltámadott Jézus testén látható sebhelyek annak a harcnak a jelei, amelyet Õ vívott meg, s amelyben Õ gyozött — értünk, mégpedig a szeretet fegyvereivel, hogy mi békét nyerhessünk, békében lehessünk, békében élhessünk."

Erdô Péter bíboros 2023.húsvétvasárnapján:"Az üres sír mindenki számára lényeges jel volt, hiszen annak a látványa győzte meg a tanítványokat arról, hogy a test távolléte nem emberi mű, Jézus nem egyszerűen visszatért a földi életbe. A feltámadás fényében már nincs feloldhatatlan ellentét, nincs jóvátehetetlen bűn, nincs felesleges, jelentéktelen ember, közösség, nép vagy család. A halálon túl is bízhatunk Istenben."

I.Ferenc pápa 2023.húsvétvasárnapján: "Krisztus feltámadt, valóban feltámadt, ahogyan a keleti Egyház hirdeti. Ez a valóban azt üzeni nekünk, hogy a remény nem illúzió, hanem igazság! Az emberiség útját Húsvét után a remény jellemzi, és már gyorsabban halad. Ezt mutatja nekünk a Feltámadás elsô tanúinak a példája. Az Evangéliumok beszámolnak arról a jótékony sietségrol, amellyel Húsvét napján „az asszonyok futottak, hogy megvigyék a hírt tanítványoknak“ (Mt 28,8). Miután pedig Mária Magdolna „elfutott, és elment Simon Péterhez“ (Jn 20,2), János és Péter „ketten együtt futottak“ (vö. v. 4), hogy felkeressék a helyet, ahol eltemették Jézust. Miután pedig a két tanítvány találkozott a Feltámadottal az emmauszi úton, Húsvét estéjén „késedelem nélkül útnak indult“ (Lk 24,33), sietve futottak be jó pár kilométert, emelkedôs úton, a sötétben, mivel Húsvét zabolátlan öröme lángolt a szívükben (vö. v. 32). Ugyanez az öröm lobogott Péterben a Galileai-tó partján, amikor a feltámadott Jézust látva nem tudott tovább ott maradni a bárkában a többiekkel, hanem rögtön a vízbe vetette magát, hogy gyorsan kiúszva találkozzon Vele (vö. Jn 21,7). Húsvétkor tehát felgyorsul az utazásunk s futássá válik, mivel az emberiség látja már útjának a célját, sorsának az értelmét, Jézus Krisztust. Arra nyert meghívást, hogy odasiessen Hozzá, a világ reménységéhez.."

Erdô Péter bíboros 2024.húsvétvasárnapján:"Feltámadt Krisztus, és magával együtt feltámasztotta az egész világot, mert elszakította a halál bilincseit.Jézus feltámadása reményt, erôt, életet hoz a világba. Adja Isten, hogy ezt a reményt mi is megragadjuk, meg is éljük a saját mindennapjainkban, a családunkban, a környezetünkben és tovább is tudjuk adni a minket körülvevô világnak."

I.Ferenc pápa 2024.húsvétvasárnapján:"Az üres síron keresztül vezet az új út, amelyet csak Isten volt képes megnyitni.A názáreti Jézus, akit keresztre feszítettek, feltámadt” (vö. Mk 16,6). Az Egyház újraéli az asszonyok döbbenetét, akik a hét első napjának hajnalán kimentek a sírhoz.És íme, Húsvét reggelének felfedezése: a kô, ez a hatalmas kô, már el lett hengerítve. Az asszonyok döbbenete a miénk is: Jézus sírja nyitott és üres! Innen kezdodik minden.Jézus Krisztus feltámadt, és csakis Õ képes elhengeríteni a köveket, amelyek elzárják az élet útját. Sôt, Õ maga az, aki Él, az Út: az élet, a béke, a kiengesztelôdés, a testvériség Útja. Õ megnyitja elôttünk az egyetlen lehetséges ösvényt, mivel elveszi a világ bûnét és megbocsátja a mi bûneinket. Isten megbocsátása nélkül ezt a követ sem lehet elvenni. "

A Magyar Katolikus Egyház és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa közös nyilatkozata Húsvét alkalmából {2012}: "Húsvét üzenete tehát abban áll,hogy hittel csatlakozzunk a feltámadt Krisztushoz és a tôle kapott erôvel tartsunk ki,sôt növekedjünk a szeretetben és így építsük országát,a szeretet civilizációját."