Vízkereszt A Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör második legnagyobb ünnepe.Magyarországon az ilyenkor szokásos vízszentelés miatt nevezzük így ezt a napot,de nyilvánvaló,hogy nem ez az ünnep lényege.Hivatalos elnevezése: "Urunk megjelenése",hiszen január 6-án nemcsak a napkeleti bölcsek látogatására emlékezünk,hanem egyúttal arra is,hogy a betlehemi pásztorok után a pogány nemzeteket képviselő bölcsek előtt is kinyílvánította az Isten a megváltó Jézus szüle- tését.A hódolatuk már előrevetíti az Egyház egyetemes küldetését.Jól értelmezve ezt a teoló- giai mondanivalót a népies egyházművészetet,amikor a "háromkirályokat"különféle bőrszínnel ábrázolta:a betlehemi jászol előtt az egyetemes emberiség fejezi ki hódolatát. Nálunk a karácsony az ajándékozás ünnepe,de a Biblia alapján lehetett volna a Vízkereszt is, hiszen mindkét ünnepen megjelenik ez a motívum.Karácsonykor a mi mennyei Atyánk a meg- váltó Jézus születésével ajándékozott meg bennünket,a Vízkereszt pedig arra figyelmeztet,hogy valahogyan nekünk is viszonozni kellene Isten irántunk való szeretetét.A népi hagyományban Gás- párnak,Menyhártnak és Boldizsárnak elnevezett napkeleti bölcsek legalábbis erre döbbentenek rá. Az ünnepi evangélium szerint a napkeleti bölcsek aranyat,tömjént és mirhát vittek a kis Jézusnak,de nyilvánvaló,hogy nem ezek a szimbolikus ajándékok az igazán fontosak.A Biblia szerint látogatásukat nem is ezekkel kezdték:"bemenvén a házba,megtalálták a gyermeket,és leborulva imádták őt (Mt 2,11). A Karácsony után ez az ünnep figyelmeztet bennünket,hogy boruljunk le az isteni szeretet misztériuma előtt,amely Betlehemben mindnyájunk számára érzékelhető módon megnyilvánult. Gyertyaszentelő Boldogasszony Jézus Krisztus bemutatása a templomban,az Istennek való felajánlottság,átadottság gesztusa bennünk ismétlődik meg.Simeon szavaira utalva,aki hálát adott azért,hogy láthatta a világosságot.Mindannyiunk hivatása,hogy világossá legyünk.A gyertya emlékeztet arra,hogy nekünk is fénnyé kell válnunk,hogy segít- hessük embertársainkat. Hamvazószerda Hamvazószerdával a legnagyobb bűnbánati időszak kezdődik el,amelyben jócselekedeteink révén meg- halunk a bűnnek,hogy Krisztussal újra életre támadhassunk.A nagyböjt és hamvazószerda jelentőségét csak a húsvét fényében érthetjük meg.Porból lettünk és visszatérünk a porba,ennek jeleként hintjük meg a fejünket hamuval.A hitünk,az igehirdetésünk,az evangélium semmit sem érne,ha Krisztus nem támadt volna föl.De föl- támadt,és Őbenne,Ővele mi is föltámadunk.Ez az üzenet győzi le a por hatalmát,amiből vagyunk. Nagyböjt A nagyböjti időben Jézus megváltó szenvedésére és kereszthalálára emlékezünk.Lélekben végigkísérjük a keresztúton,az Olajfák hegyétől egészen a Golgotáig.Aquinói Szent Tamás,a középkor legnagyobb teológusa, aki egész életében tanult és tanított,egy alkalommal azt mondta:"Egy óra alatt a kereszt tövében többet tanultam, mint az összes könyvből,amit valaha is olvastam."Jézus nem elméletben tanította a szenvedés értelmét,hanem saját életében,saját keresztútja által mutatta meg,hogy Isten országában,Isten és ember kapcsolatában minden- nek,még a szenvedésnek is van értelme.Szenvedése nem is volt hiábavaló és értelmetlen.A Mennyei Atya iránti és az irántunk való szeretet és a küldetéséhez való hűség tette képessé,hogy még a szenvedésben is kitartson. A nagyböjti idő megtanít bennünket,hogy a mi Urunk Jézus Krisztus nem azért jött,hogy eltörölje vagy megmagya- rázza a szenvedést,választ adjon az azzal kapcsolatos nagy miértekre,hanem atért,hogy segítsen rajtunk,szenvedő embereken.Szent Pál húsvéti misztériuma alapján biztosak lehetünk afelől,hogy nem a szenvedésé és a dicstelen elmúlásé lesz az utolsó szó a mi életünkben.