Az árpádsávos zászló története

Árpád-sávos zászló története: Az Árpád-sávos zászló az Árpád-házi uralkodók piros-fehér sávos lobogója. Nagy a valószínusége annak, hogy e zászló Álmos nagyfejedelem által szervezett és létrehozott nemzetszövetségnek a központi zászlaja volt, amelyet a Vérszövetséggel szentesítettek egyesn kutatók egészen a Pártus Arszakida dinasztiáig vezetik vissza az Árpádházat és vele együtt az árpádsávos zászlót is. Késobb a magyar címer részévé vált. Szent István elso király (1000-1038) pénzein is már föltunik egy sávozott zászló, méghozzá egy "királyi lándzsa" (LANCEA REGIS) körfelirattal. Ez a korábban a királykoronázáskor használt lándzsára utal, amelyen egy sávozott zászló található. Az Árpád-ház dinasztikus jelképének legrégebbi biztos címerábrázolása I. Imre magyar királynál (1196-1204) tunik föl. A XIV. század közepén készült Képes Krónikában nemcsak az ábrázolt zászlókon, hanem a királyok öltözékén is ez látható. Szent István és III. Béla látható az Árpád-sávokkal. A sávok száma koronként különbözo volt (7 és 12 között változott), mígnem a XVI. századra állandósult nyolcban. Elofordult, hogy föliratokkal, ill. a korai idokben oroszlánokkal (királyi jelkép) díszítették. Werboczy 1514-es Hármaskönyvének (Tripartium) allegorikus magyarázata szerint a sávozás "a négy ezüstös folyót" (Duna, Tisza, Száva, Dráva) jelképezi. Radics Géza szerint azonban téves ez a felfogás. Mi történt ugyanis a Marossal? Az Erdélyimedence vízlevezetojével? A Kárpát-medencének öt nagy folyója van. A Maros tehát semmi esetre se maradhatott volna ki. A kutatók egy része ázsiai eredetunek tartja, sumér, pártus vagy más ázsiai hatásokat próbálnak igazolni. Az Árpád-sávok késobb is visszatértek az Anjouk, majd Mátyás király zászlójában. A kurucok is használták a Rákóczi- szabadságharcban, ok viszont egy "apró" módosítással - a királyi zászlóval ellentétben ok csak hét sávot használtak -, lehagyva az alsó fehér vonalat. Az Árpád-sávos zászló, gyökereink jelképe, oseink hagyatéka. Eredeti jelentését nem írhatja felül semmi és senki. A Magyar Posta 1981-ben emlékezett meg osi, történelmi zászlóinkról, amikor is kiadott egy bélyegsorozatot, melynek az elso bélyegén (40 fillér) az Árpád-sávos zászló díszeleg. Ezt követte a Hunyadi ~ Bethlen Gábor ~, Rákóczi ~, 48-as Honvéd ~ és a Csepeli Vörös Ezred zászlaja.

De mi a baj az Árpád-sávos zászlóval ??? "Szégyenteljes,hogy a tüntetők,demonstrálók náci árpádsávos zászlókat lobogtatva adnak hangot nemtetszésüknek!"- -: ) hallatszik innen is-onnan is kormánypárti politikusok szájából."Vérlázító,hogy e zászló alatt masíroznak ma is az emberek,mely zászló a 600 ezer zsidó honfi- társunk kiírtásáért felelős nyilasok rémuralmához kötődik!"-így a radikálisabbak.Akik ilyeneket állítanak,azok nincsennek tisztában e zászló történetével,jelentőségével,s nyugodtan állíthatom,az országunk,magyarságunk számára való fontosságával sem !!!Néhányan máris az árpádsávos zászlók azonnali betiltását ,tiltott önkényuralmi jelképpé nyílvánítását követelik.De vajon a tiltakozók tudják-e,hogy mit szeretnének betiltani???Egyáltalán mit is jelképeznek az árpádsávok?Az árpádsávos zászlók,címerek a magyarság legrégebbi jelképei közé tartoznak.Nevéből is adódóan honfoglaló dinasztiánk családi jelképének számítottak a magyar állam megalakítása utáni évszázadokban.Valószínűleg első Árpád-házi királyaink idején már használták;első fennmaradt ábrázolása 1202-ből való,az Aranybulla pecsétjéről.Eleinte a hétszer vagy kilencszer vágott mezőkben még oroszlánok is felbukkantak,ezek később végleg eltűntek,s maradtak a köznyelvben "piros-fehérnek" nevezett sávok.A magyar történelem évszázadaiban ezek a legmaradandóbb elemek,népünk küzdelmeinek,szabadságharcainak visszatérő motívuma,mely az Árpád-háztól az egész nemzetre származott.Az Árpádok kihalása után az Anjouk is megtartották,és beépítették címerükbe,mint ahogy a későbbi dinasztiák,így a Hunyadiak is rendre megjelenítették állami jelképeinken.Az árpádsávok megítélése alapvetően nem tudományos,nem címertani kérdés,hanem érzelmi.Az árpádsávok nemcsak történelmi zászlaink elmaradhatatlan részei,de a Magyar Köztársaság címerének is alkotóelemei.E jelkép végigkísérte a nemzet történetét,megannyi dicsőséges és gyalázatos tett,hősi harc és csúfos bukás alatt.A hagyomány-egyébként tévesen-úgy tartja,hogy a piros-fehér sávok fehér szalagjai a történelmi Magyarország négy nagy folyóját jelképezik:a Dunát,a Tiszát,a Drávát és a Szávát.Az országcímerben a kettőskereszt alatt látható háro "halom" pedig a Tátra,Mátra,Fátra lenne.Ezek azonban kései belemagyarázások.A középkori Európa is az árpádsávos címer alapján azonosította Magyarországot,sőt a Honvédség Szárazföldi Parancsnokság címerének alapja is az árpádsávos pajzs.

Őszintén elismerem,a föntiekben leírtakkal a célom az,hogy megismertessem az árpádsávok történelmét,igazi történelmi jelentősségét,s meggyőzni-vagy legalábbis próbálni meggyőzni -azokat is akik elítélik,megvetik e fontos évszázados múltú-ha fogalmazhatok így-nemzeti ereklyénket!

Vissza