Saintsteven

Szent István király ünnepe

"Az okos ember sziklára építi házát,az ostoba homokra" -hirdeti az evangélium.István királyunk a kereszténnyé lett magyar államot építette ezer esztendeje sziklára,amely további ezer esztendeig állja az idok viharát.Augusztus 20-át 1083-tól I.István szentté avatásának napjától ünnepeljük,de több mint ezer éves hagyomány már,hogy e nap a keresztény magyar államalapítás fenállásának emléknapja is egyben.Az egyik legősibb magyar ünnep,Szent István király ünnepének napja.Az Országgyűlés döntése értelmében 1991.-től augusztus20.-a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe,a hagyomány szerint egyben az új kenyér napja.A honfoglalást vezetõ Árpád fejedelem leszármazottja Géza fejedelem felismerte,hogy a magyarság csak úgy maradhat fenn,ha kapcsolatokat keres a kereszténységgel,és kemény kézzel leszámol a változást ellenzõ törzsfõnökkel.Fia,Vajk megkeresztelkedett,folytatta apja következetes politikáját,és 1000-ben István király néven királlyá koronáztatta magát.István célja az volt,hogy a nemzetségekre tagolódó magyarságból és az ország egyéb lakóiból nyugati mûveltségu,független,keresztény államot alapítson.Kemény államszervezõ lépéseivel,így fegyveres harcokkal,saját pénz veretésével,a magánbirtok megteremtésével és az ország birtokainak közel kétharmadának megszerzésével István király szilárd hatalomra tett szert,s megszilárdította az ország belsõ helyzetét.A királyi birtokokat vármegyékbe szervezte.Uralkodása alatt erõs egyházszervezetet épített ki,meghonosodott a nyugati írásbeliség,és a keresztény mûveltség rohamosan teret nyert.Törvényeivel megerõsítette az új államszervezetet,nemcsak a keresztény vallást és a hûbéri államszervezetet vezette be,hanem a magasabb szintû kúltúra megismertetését is biztosított.Halálakor egy fiatal,életképes,a nyugati társadalmakhoz közeli erõs és független ország maradt utána.Szent István megérezte és teljesítette a kor parancsát.A Szent István-i életmû vizsgálata azt mutatja,hogy az elsõ magyar király nagy egyéniség,minden megnyilvánulásában konstruktív és reális,keresztény szellemû,reformuralkodó volt.Legnagyobb történelmi érdeme a magyarság fennmaradását biztosító döntése,a Nyugathoz,Európához történõ csatlakozás volt.Szent Istvánban,államalapító királyunkban a magyar nemzet új életútját kijelölõ alkotó egyéniséget,minden idõk legnagyobb magyarját tiszteljük. István királyunk sírját 1038.augusztus 20.-án, szentté avatásakor nyitották fel a székesfehérvári bazilikában.A történelem során már Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20.egyházi ünnepként él a köztudatban.Szent István történelmi tettet hajtott végre.Döntő volt abból a szempontból,hogy mindmáig jelen van a magyarság a Kárpát medencében.A katolikus hit szerint Szent István életében,művében maga az isteni gonviselés állt a magyarok mellé.Szent István a nyugati kereszténységet tekintette példaképének.Kiemelkedő volt egyházszervezõ munkája,törvényeket alkotott, erős államiságot hozott létre ma is élõ megyerendszerrel.Kereszténynek lenni és állami rendet tartani ebben az idõben elválaszthatatlan volt,s ezért tudott István is sikeres lenni.Ökölbe zárt jobb keze a legszentebb ereklyénk.Ez az erős kéz tartotta össze az országot.Elvégezte,amit rábízott a sors,halála után mindaddig lesznek követõi,amíg a magyarok itt és együtt,egy hazában akarnak élni. Az elsõ magyar pénzérméket Szent István készítette.A nem egészen 1 grammos denárok színezüstből készültek.A rajtuk szereplõ ábrázolások beszédesek : a lándzsa a királyi hatalmat jelképezte,a templom pedig arra utalt,hogy a pogány magyarságot szentként tisztelt első királyunk térítette meg.Szent István szilárd alapokon képzelte el és valósította meg országépítõ munkáját.Isten kegyelmébol lett király,de népének bizalmából,és saját elhivatottsága révén válhatott nagy államférfivá.Egy egységes magyar királyságot hozott létre,amely minden magyar embert magába foglalt.

István királyban maga a magyar nép talált vallásos és nemzeti eszményt.A tiszteletét pápai engedéllyel elrendelő országos zsinat csak végrehajtója volt a népakaratnak.Sokszor és sokan akarták kisajátítani.De ő nem testhesíthet meg csupán egyetlen irányzatot,mert az egyetemes magyar gondolat és a korszerű haladás megszemélyesítője.Ezer esztendő távlatában sem halványuló,hatalmas egyénisége a Kelet és Nyugat határán nehéz próbát kiálló,örök magyar szimbóluma.Sajnos,nem talált méltó örökösre,ezért a Szűzanya oltalmára bízva az országot hajtotta örök álomra fejét.Az ezt követô fájdalmas,zűrzavaros korszak lezárásaként egy méltó utód fejezte be művét.Szent László 1083.augusztus 20-án,halálának 45.évfordulóján ünnepélyesen szentté avatta nagy elődjét.

A rendszerváltás utáni augusztus 20.-ák történelmünk jeles alakját ünneplik,és egyben az életet jelentô kenyér ünnepét is köszöntik."Mindennapi kenyerünk"imába is foglalt tisztelete szintén olyan hagyomány,mely mélyen él országunk lakosságának érzelemvilágában.Az új búzából készült kenyér nagyjából ebben az idôpontban került a családok asztalára. Augusztus az aratóünnepek hagyományos ideje,ez a nap pedig régóta a nyári nap perzselô hevében végzett paraszti munka befejezésének is természetes határnapja.E napon illôen szólhat az elismerés és méltatás mindazoknak,akik kétkezi és szellemi munkájukkal az új kenyeret az ország asztalára teszik.

Örvendj,magyar hon,jó,
anya,
fiad dicséretét dalold,
zengjen dicséneked szava
ahhoz,ki mindig pártfogolt.

Õ néked igaz fényt hozott,
hit fényét adta át neked,
hozzá törvényt is alkotott,
üdvösség útján vezetett.

Õt Géza élte alkonyán
István mártír nevezte el
az égi küldetés nyomán
Istvánnak,anyja méhiben.

Ég hírnöke jelezte meg
atyjának,hogy születni fog:
a vértanú elküldetett
anyjához szólni jóslatot.

Örült is a magyar haza,
ledõlt a bálványok hada,
zengjen hát égi glória,
boldogság róla szólni ma.

Mint libanoni cédrusok,
a gyermek úgy növekedett,
s miként elõre mondatott,
Szent Istvántól kapott nevet.

Oktatták ôt híres doktorok,
öntözték bölcsességgel ôt,
s jámbor erkölcse ragyogott,
már zsengén,férfikor elôtt.

S már életének hajnalán,
osztotta üdvnek életét,
s a magyar nemzet,a
pogány
hamar keresztény hitre tért.

Feltünt az égi fényesség,
s a nép,mely tévelygésben
élt,
elhagyva sûrû éjjelét,
Krisztus szent igájába tért.

Imádás legyen,tisztelet
neked Hármas-Egy istenünk,
segíts elérnünk mennyeket,
mit szent királyunk kér nekünk.
Ámen.

Az Eucharisztia évében 1938-ban készült himnusz szavaival köszöntsük szentségi Jézusunkat

István király árva népe,
te is hajtsd meg homlokod
Borulj térdre szórd elébe
minden gonosz bánatod!

A kereszt volt ezer éven
reménységed oszlopa,
Most is Krisztus jele
légyen szebb
jövôdnek záloga.
Krisztus kenyér
s bor színében
Úr s király a föld felett
Forassz eggyé békességben
minden népet,s nemzetet.

Nekünk,katolikusoknak augusztus 20-a mindíg is Szent István király ünnepe volt.Mindannyiszor,amikor Szent Istvánt ünnepeljük,hálát adunk létezésünkért,azért,hogy megmaradtunk a Kárpát medencében. Az is nyilvánvaló,hogy Szent István mint nagy történelmi személyiség nemcsak a katolikusok,hanem mindenki számára vonatko- zási pontként szolgál.Intelmeiből nyitottság és bölcsesség sugárzik,minden részletében találunk aktuális mondanivalót. Például arról,hogy kell együtt élni a más nyelvű és más kúltúrájú emberekkel.Szent István erőskezű uralkodó volt,de nem kereste a konfliktusokat.Egész tevékenysége az országépítésre irányult.Létrehozta az egyházi szervezetet,megszervezte a közigazgatást,megteremtette a jogállamot.

István király családja példakép lehet a magyaroknak,minthogy szentéletűek voltak.Isten azt várja Magyarországtól,olyan néppé váljon,ahol az embereket a tízparancsolat védi,ahol a teremtésre tisztelettel tekintenek.Európának szüksége van Magyarországra.Arra a népre,amely soha nem hagyta magát legyőzni.

A társadalmi igazságosságra ma is tudatosan és elszánt szeretettel kell törekedni...Különösen az anyaság és a családi élet teremt olyan értéket,amely a bérmunka fogalomvilágában nem jelenik meg,de amelytől népünk élete,testi-lelki egészsége,jövője függ.Az igazságosságnak ma is fontos szerepet kell kapnia a nemzet életében. Szent István egy magasabbrendű igazságosság felismerésével találta meg az emberek közötti igazságosság mértékét is. A társadalmi igazságosságra ma is tudatosan és elszánt szeretettel kell törekedni.Szent István igazságossága népe iránti különös szeretetében is megnyilvánult. Máig is aktuális örökségének az a legnagyobb értéke, hogy jól, bölcsen hitt és alapozott. Hogy Krisztus sziklájához kapcsolta családja és nemzete sorsát. Hogy keserű tapasztalatok ellenére is belépett a nyugati világ népeinek közösségébe, mégpedig nem puszta alkalmi, politikai számításból, hanem őszinte, hívő meggyőződésből. Ugyanakkor nemcsak modernizálni, nemcsak legjobb eszményei szerint átalakítani akarta ezt az országot, hanem meg akarta őrizni népünk kultúráját, hagyományait, sajátos arculatát is.Szent István halála után, a magyar nép történelme során többször tűnhetett úgy, hogy szent királyunk tévedett - az elmúlt ezer év azonban őt igazolta.Ennek köszönhetjük, hogy ma itt együtt lehetünk. Ez volt Szent István legnagyobb tette, ezt kell ünnepelnünk, ezért kell hálát adnunk.

István királyunk ezer esztendeje ajánlotta fel a koronát,általa az országot,s a nemzetet Máriának.Mária vigyáz ránk,óv bennünket,nekünk pedig vigyázni és óvni kell az ősi magyar hagyományokat és értékeket.

Szent István adott formát a Kárpátok koszorújában megtelepült magyarságnak,az ő művét ünnepeljük-a magyar államot,mely mindannyiunk életének kerete,a nemzet megmaradásának biztosítéka.Az államalapítás ünnepe egybeesik az aratás végével,ekkorra kisütik az új kenyeret.A kenyér a magyar ember számára az élet,a megélhetés,az otthon.Az aratás végeztével nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel ünneplünk,kifejezve,hogy a haza és az élet összekapcsolódik.

István király mindmáig meghatározó döntése a nyugati kereszténység választása volt.A magyarságot a legnehezebb időkben is azt tartotta meg,hogy volt egy mély hit a magyar nemzetben,amely szerint a magyar nemzetnek küldetése van,és ez a küldetés a Kárpát-medencéhez kötődik.Kereszténység,európaiság és modern magyar államiság.Ezek azok a kötelezettségek,amelyekkel mindannyian tartozunk a saját közösségünknek,saját nemzetünknek.

Nagyon fontos mondanivalója van annak, hogy közösen énekelve körül viszik az utcákon a Szent Jobbot. Az ereklye ugyanis nemcsak emlékezteti Szent István királyra a katolikusokat, hanem megjeleníti ot a hívok között.Szent István itt van köztünk abban, hogy létezünk, hogy van Magyarország, … abban, hogy a magyar kultúra olyan, amilyen – magán viseli a kereszténység évszázadainak nem csak az emlékét, hanem a ma is ható nyomait, magán viseli az európaiságot, az elszánt közösség érzését Európa népeivel, eredendoen a kereszténység alapján.Ugyanakkor Szent István magyar királyvolt, aki a szuverén magyar államot nem csak megmentette egy nehéz idoszakban, hanem megalapozta, magasabb szintre emelte, legitimálta az akkori nemzetközi világban. Ezeket az értékeket, tehát, nem lehet egymással szembefordítani. Az elso magyar király úgy tudott a magyarságnak erot és esélyt adni a nemzeti továbbélésre, hogy közben egy tágabb európai horizonttal is rendelkezett. Ennek alapja a hite volt, tehát nem pusztán a politikát követte.

Nem azt hirdetik, mint korábban, hogy egy út van, de tudják, minden útnak közösnek kell lennie.Minden út Szent Istvántól ered és csak az o szellemiségében haladhat tovább. Azt sem hirdetik, hogy egyetlen cél van, de minden jó célt felmérnek, és értéke szerint becsülnek meg - fuzte hozzá.Az államalapító nem mellozte, hanem építette a kereszténységet, amelynek alapján lett eros egykor Európa és lett nagyhatalom Magyarország.Szent István király tettei nélkül ma aligha beszélhetnénk önálló magyar nemzetrol, hiszen elso országvezetonk nagyszeru államférfiként túllépett az ország mindennapi kormányzásához szükséges küzdelmeken, taktikákon, és az emberek összekapcsolásával egyben tartotta a magyar nemzetet.A magyar nemzet megmaradását államférfiak hosszú sorának köszönhetjük, akik között az elso helyén István áll.

Szent István király szerette, óvta, gazdagította népét, személyes meggyôzôdésével vezette a rábízottakat a keresztény hitre. Szent István bölcsen ôrizte hazája függetlenségét, de vállalta a testvéri együttmûködést az akkori keresztény világgal, kormányzása alatt a soknyelvû nép egységes országgá érett.Szent István király hitt az ember méltóságában és örök életre szóló hivatásában, valamint bízott az isteni gondviselésben és Szûz Mária közbenjárásában. Erdô Péter kitért arra, hogy amikor 975 évvel ezelôtt Szent István király meghalt, Szûz Mária pártfogására maradt az ország, s "az ô anyai gondoskodására van szükségünk ma is, hogy lélekben, bizalomban, szeretetben megújulva áldás legyünk környezetünk számára is".Hozzáfûzte: az új termést, az új kenyeret is évrôl èvre úgy tekintjük, mint az emberi munka gyümölcsét, és egyben Isten ajándékát, hiszen tôle kaptuk a földet, tôle kaptuk otthonunkat, tôle kapjuk az életet és a megélhetést.

Augusztus 20-a nemzeti önbecsülésünk napja, ennek a napnak mi magunk vagyunk az ünnepeltjei, mindannyian, akik magyarként együtt alkotjuk államunkat, nemzetünket. Mint mondta, ezen az ünnepen tiszteletet adunk egymásnak, minden magyarnak, hazánk minden polgárának. A köztársasági elnök tiszteletét fejezte ki a szülõknek, és egyúttal hozzátette, a szülõi szeretete a szülõföld szeretetét is megerõsíti a gyermekekben. Tisztelet a nagyszülõk nemzedékének is, életbölcsességük, emberi példájuk gazdagítanak bennünket....Szent István úgy csatolta Magyarországot a nyugati latin kereszténység táborához, hogy amit lehetett, megõrzött a korábbi magyar hagyományokból. Mindent, ami állammá tette a korabeli Magyarországot, a területi igazgatást, a püspökségek mûködését, a törvényalkotást és a igazságszolgáltatást, a pénzverést és a hadviselést Szent István munkásságának köszönhetjük.

Ragaszkodnunk kell az igazság és a szeretet értékeihez, kérnünk kell a megbocsátás és az újrakezdés kegyelmét, hogy ne ismétlôdhessen meg az, ami száz évvel ezelôtt történt.A történelemben számos példa bizonyítja, hogy igenis élhetô és megvalòsíthatò Szent István király öröksége: hûség Istenhez, hûség az egyházhoz, hûség a hazához és a családhoz.

Amióta a magyar állam létezik, mindig saját erejébõl védte és építette újra önmagát.A pokol kapui nyíltak meg elõttünk,de túléltük és átvészeltük a tatár dúlást,a török hódoltságot és két világégést is,mindezek õseink és nagyszüleink erõfeszítéseinek köszönhetõ, a romokból emelték fel újra az országot, és mindig kivívták függetlenségüket.

Szent István öröksége segítõ szeretetre, önmagunk és életünk alapvetõ intézményei iránti felelõsségre és a Gondviselésbe vetett bizalomra tanít.Szent István király Imre herceghez írt Intelmeiben "csodálatos, harmonikus rend képét rajzolja fel". A katolikus hit megtartásáról, az egyházról, a fõemberek és a katonák becsben tartásáról, az igazságosság és a béketûrés tiszteletben tartásáról beszél.Örök érték az egyház is, a Krisztusban hívõk közössége, ahová az egész emberiség meghívást kapott. Felelõsek vagyunk azért, hogy Egyházunk örömteli, meghívó közösség legyen. Hogy arról ismerje meg Krisztus tanítványait a világ, mennyire szeretik egymást - tette hozzá. A szentbeszéd végén Erdõ Péter emlékeztetett arra, hogy Szent István király élete végén országát Szûz Máriának ajánlotta. Mert minden nagylelkû igyekezet és minden emberi bölcsesség kevésnek bizonyulhat egy drámai történelmi helyzetben. István király azonban még élete végén is tanít minket: arra, hogy "minden igyekezetünkön túl szükségünk van a bizalomra. Mert Isten nem hagy magunkra minket, gondja van ránk. Mindannyiunkat egyénileg is az örök boldogságra hív, de a Teremtõ szeretetével nézi a népeket is".

Most, az irgalmasság évében különösen oda kell figyelni arra, hogy Szent István krisztusi lelkületű, irgalmas uralkodó volt. Azzal az irgalommal, azzal a szeretettel kell nekünk is embertársaink felé fordulnunk, amellyel ezt Szent István király tette. Szeretettel és irgalommal viselkedett a bekopogtató idegenekkel is: aki be akart illeszkedni, azt befogadta.Egy embernek, egy nemzetnek és egy családnak csak akkor van jövoje, ha azokhoz az örök értékekhez kapcsolja életét, amelyeket még a halál sem tud kikezdeni. Krisztus legyozte a halált. Ha rá alapozzuk életünket, olyan jövo, olyan távlat áll elottünk, amelyet sem történelmi, sem személyes viharok nem tudnak megsemmisíteni. Mindenképpen szükséges felismerni ennek a Szent István-i örökségnek az igazi mibenlétét. Ez olyan erkölcsi valóság, amely személyes Isten-kapcsolatban és a keresztény világnézetben gyökerezik. Szent István hite szerint ebbe kapcsolta be nemzete sorsát. Az elmúlt több mint ezer év igazolja, hogy jó választás volt.

"Hûségre és megnyugvásra van szükség korunkban is. Keresztény hitünk ma is ihletõ lehet, hogy megtaláljuk helyünket a változó világban, amelyet nem hagy el Isten gondviselõ szeretete.Európa nemcsak egy csöndes hittagadás idejét éli, hanem a keresztény értékrend elhagyásával egy teljes kulturális és politikai önfeladás küszöbére érkezett. Pedig Goethe anno azt írhatta, hogy a kereszténység Európa anyanyelve. Óriási felelõsség nehezedik ezekben az idõkben minden keresztény ember vállára." A szentmisét követõen indult el a hagyományos Szent Jobb-körmenet, melyen több ezren vettek részt.

"1083 augusztusában László király bevonult Szent István székesfehérvári nyughelyére,hogy felnyittassa elődje sírját,és oltárra emelje erekjéit,a koporsót azonban nem tudták megmozdítani.A király égi üzenetet kapott:amíg testvérviszály keseríti a hazát,Szent István nem nyújthat oltalmat;ezért szabadon engedte ellenlábasát,a Visegrádon raboskodó Salamont,felülemelkedve a széthúzáson,hazánkat pedig a nyugati kultúrához kötötte."

" Szent István a kereszténységet helyezte a magyar kultúra középpontjába, ez alapján bontotta ki a magyar értékeket.Szent István a kereszténységet választotta, ez alapján határozta meg az értékeket. Ez azóta is ösztönöz arra, hogy ne vesszünk el a mindennapokban, széles horizonttal gondolkodjunk, hogy megérezzük a közösség értékét és azt, miért vagyunk itt. A nyugati keresztény világ számos feltételt szabott, ezért Istvánnak több olyan szabályt kellett hoznia, amellyel – mint mondta – "EU-konformmá" tudta tenni az országot. Emellett viszont szenvedélyesen kereste, hogy Isten akarata és az Egyház elvárása szerint miként lehet szabályozni az életet, és teljes egyházszervezetet akart létrehozni, hogy mások ne szólhassanak bele az irányításba.Nagy változás volt, hogy az ország elfogadta a kereszténységet, de Szent István vallotta: úgy kell csatlakozni a keresztény világhoz, hogy a magyarság a múltját, a gyökereit ne felejtse el."

" Magyarországnak ragaszkodnia kell ahhoz a nyugati kultúrához, amelyhez Szent István királyunk a sorsunkat kötötte.Hazánk Szent Istvántól „magyar szívet és európai lelkiismeretet kapott”, elsô királyunk tudta, hogy a béke megtartásának feltétele a nyugati civilizáció megôrzésében rejlik. Az államalapító az istenhite mellett az ahhoz tartozó nyugati keresztény mûveltséget is vallotta, ahogy az európai népek egymásra utaltságát, a kölcsönös tisztelet erejét is.Szent István hitt abban is, hogy hatalmunkban áll alakítani a történelmet, barátokat gyˆjtött, míg más fejedelmek ellenségeket, és a békességet kereste.Örökségébôl nemzedékek alkottak tovább egy önálló, szabad, európai országot, amelyet sokan próbáltak elvenni, de megtartotta mindazok hûsége, munkája és ragaszkodása, akik nem hajoltak meg az idôk viharaiban.Áder János szavait azzal zárta: ez a föld ezer esztendeje a mi földünk, közös hazánk földje, és az is marad, amíg lesznek, akik itt, Európa szívében magyarul értik és érzik, mi mindent is rejt ez a négy egyszerû szócska: A haza minden elôtt."

"Európa attól Európa,hogy keresztény alapokra támaszkodik.Magyarország pedig attól nemzeti állam,hogy nemzeti kúltúrája a kereszténység értékein alapul ."

"Első szent királyunk sugárzó egyéniség volt. Keresztény hite alapján találta meg népünk helyét a világban és a történelemben. Úgy kapcsolta a magyarságot az európai népek nagy családjába, hogy közben megerősítette, megvédte sajátos örökségét és azonosságát. De példája, hite és szeretete nem csak az országot alakította, hanem közvetlen környezetét is. Fiát, Imre herceget a szentek, felségét, Bajor Gizellát a boldogok között tiszteljük. Országunk történetének kezdetén feltűnik egy szentekből álló család. Egy olyan személyes környezet, amely támaszt, erőforrást jelentett Szent István számára is. Annál nagyobb volt a veszteség, amikor fiát, a trónörököst el kellett temetnie. Jól őrizte meg a helyzet drámáját a legenda, amely szerint István király halála előtt országát és népét a Boldogságos Szűz Máriának ajánlotta fel.Szent István napja a bizalom ünnepe. A hálaadásé azért, hogy mindmáig megmaradtunk. A kérésé, hogy az isteni gondviselés őrizze, Nagyasszonyunk és első szent királyunk pártfogása segítse népünket a jelenben és a jövőben.Szent István királyunk döntése a keresztény értékek szüntelen gyakorlására készítette elő a talajt. A helyi egyházak alapítása, a templomok építése, az intézményes egyház megszervezése a Kárpát-medencében, mind-mind azt a célt szolgálták és szolgálják ma is, hogy mi magunk, a Szentlélek templomai, személyesen is és közösségileg is egyre inkább élő templomokká váljunk. A Szentlélek templomaiban pedig világosság uralkodik, nem a sötét érzelmek tengere, a félelmek sokasága. Ebben az élő templomban az életszentség az, amire törekednünk kell, ha hűek akarunk maradni a Szent István-i örökséghez."

" Szent István király ünnepe öröm és ünnep mindenki számára, akinek kedves a magyarság sorsa, aki tiszteli azokat az értékeket, amelyeket az államalapító király Európa közepén a maga korában megvalósított.Nagyon változó idõket élünk, átélhettük idén a járvány, a megszorítások, a tilalmak, majd az újraéledõ reménykedés heteit, hónapjait, és nem tudjuk, mi lesz még a következõ idõkben.Újra átéljük, hogy Isten kezében vagyunk, de ez az emberiség sorsa, és ez nem szomorúság, hanem remény a számunkra, ha arra építjük az életünket, akire Szent István építette az országát, vagyis Jézus Krisztusra."

"Szent István törvénye, amely elôírta, hogy minden tíz falu építsen egy templomot, ma újra életet, családot, hazát gyógyítóan és megmentôen aktuális.Szent István király már ezer évvel ezelôtt felismerte az emberi lét csodálatos gazdagságát, hogy egyszerre biológai, pszichológiai, közösségi és szakrális, lelki lény. Biológiai létének biztosítására megvédte a földet, ahol a honfoglalás óta él a magyar nép, de azt is látta, hogy a biológiai lét önmagában kevés. Ezért rendelte el a templomépítést, és a közös munka, a találkozás hétrôl hétre teret adott a közösség születésének.Szent István élete, uralkodása állandó külsô és belsô, lelki harc volt. Õ megvívta a neki rendelt harcot a külsô ellenségekkel és hazát teremtett.Most nekünk kell tovább építenünk ezt a hazát, nekünk kell újra, mint egykor Szent Istvánnak, családi közösségeket teremtenünk."

"Szent István „mélyre látó” államférfi volt, akinek tettei Istenbe vetett hitébõl fakadtak.Szent István hite a Szentírást nemcsak olvasó, hanem „radikálisan tettekre váltó" ember hite volt. Ugyanakkor a „megváltásra szoruló ember hite is”, azé az emberé, aki tudatában volt gyöngeségének és a kísértéseknek is.Elsõ királyunk olyan példakép, akit nem kell eszményíteni, hiszen mûveinek máig ható eredményei mindennél beszédesebben õrzik nagyformátumú alakját."

".A mai történelmi pillanatban nagy a felelôsségünk, és igen idôszerû a keresztény küldetésünk.Ezért a mi Istenünk, az irgalmas Atya a Szentlélek által egységre hív minket Krisztusban. Ezt értette meg és érezte át Szent István király, aki olyan országot alapított, amelyet a kezdetektôl fogva Szûz Mária, a mennybe felvett Anya és Királynô vezetett és védett.Úgy vélte, manapság az egyházban égetõ szükség van arra, hogy meghallgassuk egymást. Ez a legértékesebb és legtermékenyebb ajándék, amit egymásnak adhatunk."